szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Kijevben élő magyarok pesszimistán értékelik az ukrán fővárosban zajló tüntetéseket. Bár először még a demonstráció mellett álltak, a nacionalista Szvoboda provokációjával nem értenek egyet. A város megbénult, és hiába a kölcsönös ultimátum, nincs kilátás a megegyezésre - az ellenzéki pártoknak azonban kapóra jött az össznépi elégedetlenség.

A belváros teljesen megbénult, az emberek a saját lakásukat is nehezen tudják megközelíteni - vázolta a hvg.hu-nak az ukrán fővárosban kialakult helyzetet a Magyarok Kijevi Egyesületének elnöke. Vass Tibor hozzátette, a város többi részén azonban szinte semmit sem érezni a feszültségből, mintha két részre szakadt volna a Kijev. A tavaly márciusi havazások idején már megtapasztalták a helyiek, milyen az, amikor több napra megáll az élet a városban, most viszont - mesélik - még súlyosabb lehet a helyzet, ha a tüntetők és a kormányerők nem tudnak megegyezni egymással.

Vass szerint az EU-integráció pozitív hatással lenne az ukrajnai magyarságra nézve, ezért kezdetben lelkesedtek a demonstrációért, de aztán a szélsőjobbos Szvoboda (Szabadság) párt aktivistáinak feltűnésével olyan irányt kezdtek venni a tüntetések, amivel nemcsak a magyarok, hanem az addig utcára vonuló tömeg jelentős hányada nem tudott azonosulni. A Lenin-szobor ledöntését például támogatták, viszont félő, hogy a szvobodások őrjöngése csak ront a képviselt ügy helyzetén. Az állami hivatalok elfoglalásával és bojkottálásával kapcsolatban is megoszlanak a vélemények a tüntetők sokszínű táboránban.

"Most vagy soha"

A társadalmi elégedetlenség most nagyon kapóra jött az ellenzéki pártoknak, gyakorlatilag minden politikai vezető beállt a tüntetők mögé, a széleskörű együttműködés látszatát keltve - egy lehetséges ellenzéki koalíció azonban fenyegető lehet a nagyjából 150 ezer ukrajnai magyar számára. "A Vitalij Klicsko-féle, liberálisabb UDAR (Ütés) még elfogadható opció lenne, viszont ha a Szvoboda is kormányközelbe kerülne, akkor esélyes, hogy az oktatási tárcát ők kapnák meg, és ezzel a Janukovics-féle nyelvtörvény vívmányainak is búcsút mondhatnánk" - magyarázta Vass.

Simon Sándor, tizenhárom éve Kijevben élő magyar vállalkozó szerint a "most vagy soha" érzés uralkodik az embereken. A romló életkörülmények miatt évek óta halmozódó indulatok most törtek a felszínre. Ő azonban úgy érzi, nem az utcán fog eldőlni az EU-integráció ügye, a tüntetések nem segítik az előrehaladást. Szerinte az, hogy Janukovics kedden tárgyalni fog az ország három korábbi államfőjével, csak egy elterelő akció, egy blöff, hiszen a tárgyalófelek nem tudnak érdemben hozzászólni az ügyhöz, ahhoz a jelenlegi ellenzéki vezetőkkel kellene leülni egy asztalhoz.

Az üzletember azt mondta a hvg.hu-nak: az is előfordult, hogy a közlekedés megbénulása miatt az egyik helyi magyar lakos arra kérte egyetemista fiát, inkább éjszakázzon a belvárosi iskolában, de ne induljon haza. Az autós közlekedés ellehetetlenedése mellett a központi metróállomásokat is lezárták - az ellenzék szerint azért, hogy az ország különböző pontjairól érkező tüntetők ne tudják megközelíteni a demonstráció fő helyszínét, a Függetlenség terét.

Ultimátumok ideje

A Viktor Janukovics vezette ukrán kormány november 21-én állította le az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási folyamatot, aminek hatására utcára vonultak az emberek, a tiltakozó akciók pedig azóta folyamatosan tartanak. December 5-én a kormány ötnapos ultimátumot adott a tüntetőknek, hogy elhagyják a megszállt, vagy blokád alatt tartott hivatali épületeket. December 8-án a demonstrálók is ultimátummal álltak elő: ők 48 órát adtak Janukovicsnak a kormány menesztésére. Mindkét ultimátum kedden jár le.

Hétfő délután az UDAR-vezér - sokszoros profi bokszvilágbajnok - Vitalij Klicsko arra kérte a tüntetésben részt vevő nőket és gyermekeket, hogy hagyják el a Függetlenség terét, ugyanis értesüléseik szerint mozgósítani kezdték a rohamrendőröket. Délután valóban elkezdték kiszorítani a tüntetőket a kijevi kormánynegyed utcáiról, a Timosenko mögött álló Haza párt értesülései szerint a rendőrök erőszakot is alkalmaznak. Ugyanekkor Janukovics beleegyezett abba, hogy tárgyaljanak az ellenzéki vezetőkkel, de Klicskóék helyett a három korábbi kormányfővel ül le tárgyalni kedden.

Folyamatosan frissülő írásunkat itt olvashatják.

A tüntetések főszereplői

Vitalij Klicsko


Az egykori nehézsúlyú bokszvilágbajnok papíron még aktív sportoló, bár most inkább a politikai pályát választotta, ő az UDAR (Ütés) nevű párt vezetője. Közvélemény-kutatások szerint 2011 és 2013 között 4,8-ról 19,3 százalékra nőtt a támogatottsága. Már szeptemberben lemondásra szólította fel Janukovicsot, ha nem írja alá az EU-integrációs egyezményt.

 

Oleh Tyahnyibok


A Szvoboda (Szabadság) nevű szélsőjobboldali párt elnöke. A 2012-ben parlamentbe jutott párt híres a bevándorló-, illetve magyarellenességéről is, tagjai pedig jó kapcsolatot ápolnak a neonáci nemzeti Német Demokrata Párttal is. A Lenin-szobor ledöntése és szétverése is a párt aktivistáinak nevéhez fűződik, általában nem riadnak vissza az erőszaktól.

 

Julija Timosenko


A 2004-es narancsos forradalom egyik kulcsfigurája, Ukrajna korábbi miniszterelnöke. A 2010-es elnökválasztáson 3 százalékkal maradt alul Janukoviccsal szemben. 2011-ben hét év börtönre ítélték hivatali visszaélés címén, gyaníthatóan Janukovics közreműködésével.  A tüntetések alatt a börtönből buzdítja támogatóit a minél nagyobb nyomásgyakorlásra.

 

A három exállamfő


Leonyid Kravcsuk, Leonyid Kucsma és Viktor Juscsenkó a független Ukrajna három korábbi elnöke, akik közös nyilatkozatban fejezték ki szimpátiájukat a tüntetők mellett. Kedden velük tárgyal Janukovics, hogy megvitassák a kialakult helyzet rendezésének lehetőségeit.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!