A norvég kormányfő a Kínával fenntartott kapcsolatok normalizálásához szükséges áldozatnak nevezte, hogy a kormánytagok nem fogadták a skandináv országba látogató dalai lámát.
"Ez egy szükséges áldozat azért, hogy megmutassuk, fontosnak tartjuk a Kínával való párbeszédet" – mondta Erna Solberg norvég miniszterelnök az NRK rádiónak. A konzervatív kormányfő arra hivatkozott, hogy Osló és Peking között négy éve gyakorlatilag nincs politikai kapcsolat, ami miatt olyan ügyekben sem tudnak együttműködni, mint a klímaváltozás és az emberi jogok.
A kínai kormány szeparatistának tartja a tibeti vallási vezetőt, és rendre retorziót alkalmaz azon országok ellen, amelyek vezetői fogadják a dalai lámát. A kínai külügyminisztérium a napokban többször is nyíltan figyelmeztette Norvégiát a tibeti vallási vezető útjával kapcsolatban, amelynek apropója az volt, hogy a dalai lámának 25 évvel ezelőtt ítélték oda a Nobel-békedíjat.
A két ország politikai kapcsolatai a 2010-es Nobel-békedíj óta gyakorlatilag megszakadtak: ezt az elismerést Liu Hsziao-po kínai ellenzékinek ítélte oda a Noel-bizottság. Bár ez egy független testület, Peking a norvég kormányon vett revansot.
Ugyanakkor a norvég parlament Tibettel foglalkozó bizottságának tagjai, köztük a kormányzó koalíció egyes képviselői fogadták pénteken a parlamentben a dalai lámát. A vallási vezető korábbi hírekkel ellentétben a főbejáraton, nem pedig egy hátsó ajtón keresztül léphetett be a törvényhozás épületébe.
A történtekkel kapcsolatban Norvégiában sokan azzal vádolták a kormányt, hogy gyáván járt el, és gyakorlatilag feladta elveit a kínai kapcsolatok rendezésétől remélt anyagi haszonért.
Magyar Péter azt mondja, van receptje a lakhatási válság ellen. A feladat nem kicsi: lakhatási szakértőt, az építéstörténet szakértőjét és a témával foglalkozó szociológust is kérdeztünk az emberemlékezet óta tartó lakhatási válság okairól és a fordulat lehetőségéről.
