szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Jogvédő szervezetek szerint legkevesebb negyvenketten meghaltak a Kongói Demokratikus Köztársaságban a három napja folyamatosan tartó tiltakozásokban.

A kongóiak egy olyan reformtervezet miatt vonultak a főváros utcáira, amely lehetővé tenné Joseph Kabila elnöknek, hogy a jövőre tervezett választásokat elhalasztva még évekig hatalmon maradjon.

Kinshasában hétfőn kezdődtek megmozdulások, hogy megakadályozzák azon jogszabály-módosítás életbelépését, amely népszámláláshoz kötné a 2016-ra tervezett elnökválasztás megrendezését. Az ellenzék szerint egy ilyen összeírás megszervezése és lebonyolítása évekig tartana a 77 millió lakosú óriási államban, ami kapóra jönne az eddig már kétszer államfővé választott Kabilának, aki az alkotmány értelmében már nem indulhatna többször a posztért. A kormány tagadta az ellenzéki vádakat.

A parlament alsóháza múlt szombaton elfogadta a választási törvény javasolt módosítását, a tervezetről csütörtökön szavaz a kongói szenátus. Laurent Mosengwo Pasinya érsek, a nagy befolyással bíró kongói katolikus egyház vezetője szerdán elítélte, hogy az ország vezetése megpróbálja elhalasztani a 2016-ra tervezett elnökválasztást. Emellett felszólította a hatóságokat, hogy "hagyják abba saját népük gyilkolását".

Paul Nsapu, az Emberi Jogok Nemzetközi Szövetsége Afrikáért nevű szervezet főtitkára megerősítette, hogy hétfőn 28-an, kedden további 14-en haltak meg Kinshasában, és azt mondta, többségüket a biztonsági erők tagjai ölték meg a fővárosban kialakult tüntetések során.

A Kongói Demokratikus Köztársaság kormánya ugyanakkor tizenötre becsülte a halottak számát, és azt mondta, legtöbbjüket magánszolgálatban álló testőrök lőtték le fosztogatás közben. "Vandalizmus, rablás, erőszak és pusztítás történt" - jegyezte meg Lambert Mende kormányszóvivő. Nyugati országok - köztük Franciaország és az Egyesült Államok - a választások menetrend szerinti lebonyolításáért szálltak síkra, és önuralomra intették a feleket.

Kabila napokkal azután került hatalomra, hogy az elnöki tisztséget betöltő apját 2001-ben agyonlőtték. Ezt követően 2006-ban és 2011-ben erősen vitatott körülmények között megnyerte a választásokat. A Kongói Demokratikus Köztársaság esete megfigyelők szerint fontos precedenst teremthet olyan nyugat- és közép-afrikai országok számára, ahol hamarosan ugyancsak lejár a hosszú ideje hatalmon lévő vezetők hivatali ideje.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!