Zárt ajtók mögötti magatartás-javító tréningeken csitítja el a kétkedőket a közel egy éve puccsal hatalomra jutott és az országot rövid pórázon tartó hadsereg. Az átnevelés valószínűleg nem egészen sikeres, hiszen az emberi jogok korlátozását figyelő amerikai Freedom House friss jelentéséből kiderült, hogy Délkelet-Ázsia második legerősebb gazdaságában a royalista hatalomátvétel óta a politikai és polgári szabadságjogok mutatója Irak és Kazahsztán szintjére zuhant. Vagyis a „boldog diktatúrában” nem elég a meggyőzés, „szükség van” megfélemlítésre és megtorlásra is.
Prajuth Csan-ocsa tábornok, Thaiföld magát jó szándékúnak tartó diktátora – egy évtizede tartó politikai torzsalkodás és véres tüntetések után – a nemzet és a néperkölcs védelmezőjeként lépett porondra a tavaly májusi puccs teljhatalmú vezéreként. Vallási erkölcsökkel tűzdelt royalista reformtervét azóta is magabiztos idealizmussal sulykolja péntekenként sugárzott televíziós beszédeiben. A thai királyság szellemében fogant – Vissza a boldogságot a népnek! című – programja az egyenlőség jelszavaival hirdeti a nemzeti megújhodást.
A szegények felemelése jó úton halad ugyan, de a társadalmi rétegek közti szakadék egyre csak mélyül. Míg a lakosság nagy része a létminimum közelében él, hatalmas vagyonok összpontosulnak olyan kivételezett családok kezében, melyeket nem ér el a törvény keze. A korrupció ellen úgymond kíméletlen harc eddig főleg a junta ellenlábasaira összpontosult. Közel három éve nagy port kavart például az ország egyik legvagyonosabb – az eredeti Red Bull energiaitalt megalkotó – üzletembere örökösének az ügye, amikor a Boss (Főnök) becenévre hallgató aranyifjú a Ferrarijával halálra gázolt egy motoros rendőrt. Ügyében máig nem született ítélet.
Akarva vagy akaratlanul ezt a feudalizmusban gyökerező egyenlőtlenséget erősíti a maga által miniszterelnökké kinevezett Prajuth tábornok 12 pontja, amely a nemzeti tantervbe is beiktatott királyi-buddhista alapértékeket sorolja fel. Hangsúlyosan szerepel benne az alázatos tisztelet a társadalmi ranglétrán feljebb állók iránt, akik a thaiföldiek szemében nemcsak az időseket és tanárokat jelentik, hanem a gazdagokat és a magasabb pozícióban lévőket is. Hiába szerepel a 12 pont között a kapzsisággal szembeni erkölcsi ellenállás vagy a megosztás erényét hirdető önzetlenség, amíg a népszerű tévésorozatok is a státusteremtő gazdagságot és fényűzést ünneplik.
„Nevetséges 12 pontra alapozni a nemzeti megújhodást” – mondta a HVG-nek bizalmasan a Csijangmaj Egyetem egyik professzora. Kritikáját számtalan értelmiségi osztja Thaiföldön, de az ellenvélemények legfeljebb a közösségi weboldalakon kerülnek a nyilvánosság elé, amíg azokat le nem tiltják. „Ha valaki nálam jobban tudja, csinálja helyettem” – hangzik Prajuth kedvenc válasza az akadékoskodóknak, de jobbnak látja elnémítani őket. Akikre nem hatnak a magatartás-javító megbeszélések, azokat felségsértés vádjával állítják bíróság elé. A puccs óta a katonaság ezen a címen 1200 weboldalt sötétített el, köztük a Daily Mail brit napilap internetes kiadását. A royalista puccsot elítélő újság betiltásának fő oka a trónörökösről írt cikk volt, amely a thaiföldi cenzúra szerint a herceg becsületébe gázolt.
A junta ellenlábasaival szemben a felségsértés és a becsületsértés a legfőbb adu – Thaiföldön mindkettő súlyos bűn. Erre hivatkozva kerül szájkosár „a rossz hírt keltő” újságírókra és az ellenzék tagjaira. Jelenleg is zajlik Alan Morison ausztrál újságíró hosszadalmas pere, akit becsületsértésért állítottak bíróság elé a thai tengerészetet embercsempészettel vádoló cikke miatt. Szintén ezzel a váddal ítélték börtönre a fővárost lángba borító, 2010-es „vörösinges” felkelést szervező Pheu Thai (Thaiföldiekért) ellenzéki párt egyik hírhedt vezérét. A katonaság a bangkoki Siam Paragon bevásárlóközpontot ért februári bombamerényletet is az ellenzékhez kötődő csoportok számlájára írja.
Eközben a puccsal eltávolított miniszterelnök asszony, Jingluck Sinavatra bizalmatlansági perében is megszületett az első ítélet. A junta által felállított Nemzeti Törvényhozó Testület a tetemes pénzügyi veszteségekbe fulladt, korrupciógyanús állami rizstámogatások miatt öt évre eltiltotta őt a politikától. Ezenfelül a főügyészség büntetőeljárást is indított ellene gondatlanság és korrupció miatt. Ha ezekben a vádakban is bűnösnek találják, 10 év börtönbüntetést kaphat, ami örökre kizárja a politikai életből.
Minden jel arra mutat, hogy a royalista katonai elit célja nem a demokrácia reformja, hanem a 2006-ban szintén puccsal megdöntött populista kormányfő, a száműzetésben élő Thakszin Sinavatra – Jingluck bátyja – nevével fémjelzett politikai tábor hatalomra juttatása. Az idén júliusra tervezett új alkotmány részleteiről csak találgatni lehet – újságírók megfigyelhetik a bizottság munkáját, hírt mégsem adhatnak róla –, de valószínű, hogy az ellenzék visszatérését igyekszik a hatalom lehetetlenné tenni, és kizárni a volt politikai erőket. Az alkotmány tervezetét felülbírálni jogosult Nemzeti Reformtanács – élén a kormányfő-tábornokkal – a kiszivárgott hírek szerint saját politikai pártot készül létrehozni, és a leendő miniszterelnököt nem választások, hanem kinevezés útján kívánja hivatalba helyezni. A parlamenti választások időpontját továbbra is homály fedi.
A demokrácia halogatására Washington újabb éles kritikával válaszolt, amit Prajuth burkolt célzással „egy külföldi nagyhatalom” kéretlen beavatkozásának minősített. A torzsalkodásban az USA a legfőbb délkelet-ázsiai partnerétől távolodik el. Az ázsiai és csendes-óceáni térség legnagyobb közös hadgyakorlatán, a Thaiföldön tartott Cobra Goldon idén februárban csökkentett létszámban vettek részt amerikai katonák. Washington a már részben megvont haditámogatás visszaállítását és a széles katonai együttműködést egy civil kormány demokratikus megválasztásától teszi függővé Bangkok számára.
Thaiföld azonban a bírálatok helyett inkább elismerést keres, amit a közelebbi nagyhatalomban, Kínában talált meg. Vele ápolt kapcsolatai szintén régi időkre tekintenek vissza, amikor a vörös khmer kambodzsai maoista mozgalmat támogatták együtt a vietnami terjeszkedés ellen. Prajuth tábornok és a kínai védelmi miniszter februári bangkoki találkozóján a két ország szorosabb katonai együttműködéséről kötöttek megállapodást, ami Kína reményei szerint a Cobra Gold szintjére fog emelkedni. A nagy léptekben fejlődő kereskedelmi kapcsolataik jegyében közös vasútvonalat terveznek Laoszon át, és Thaiföld kínai turisták millióit csábítja az országba a gyengülő valutájú nyugati vendégek helyett. A junta úgy érzi, így kényelmesen hátradőlhet, miközben az USA és Kína verseng a hetvenmilliós Thaiföldért.
TEVELI GÁBOR / BANGKOK
