Mezopotámiai mozaik

  • HVG HVG
Mezopotámiai mozaik

Jezidik. Kurd etnikumnak tartják őket, de számos jezidi nem tekinti magát annak. A IX. században keletkezett vallásuk négyezer éves rituálékat is tartalmaz, vegyítve az ókori mezopotámiai hiedelmeket a kereszténység, az iszlám és más hitek elemeivel. Jezidinek születni kell, csak egymás között házasodhatnak. Korábbi 700 ezres közösségük mára a felére csökkent.

Turkománok. Oszmán eredetűek, a török nyelv dialektusát beszélik, főként az iszlám követői, többségük szunnita, de síiták is vannak közöttük. 2003 előtt 600 ezer és 2 millió közé tették a számukat, mára néhány százezren maradhattak.

Sabakok. Etnikai és vallási kisebbség, nyelvük a török, a kurd az arab és a perzsa keveréke. Néhány tízezerre tehető közösségük kétharmada síita, a többi szunnita muszlim.

Szír ortodoxok. Önálló, 250 ezres etnikai-vallási közösség, ókori mezopotámiai népek leszármazottai, de az iraki statisztikák araboknak tekintik őket. Többségük Jézus nyelvét, az arámit beszéli.

Kaldeusok. A szír ortodoxoktól elszakadt vallási kisebbség, amely a XVIII. században visszatért Rómához. Többségük arabként asszimilálódott.

Mandeusok. A világon egyedül fennmaradt gnosztikus – korai keresztény – irányzat. Hitük szerint nem Jézus, hanem Keresztelő Szent János a Messiás. Eltűnőben lévő kisebbség.

Kakajok. Egyike Irak titkos, apró, néhány tízezres szektáinak. Muszlimok, de hisznek a reinkarnációban.