Vihar utáni csend

„Santos elnök úr, magáért többet imádkozom, mint bárki másért” – mondta Ferenc pápa Juan Manuel Santos kolumbiai államfőnek, utalva a FARC gerillacsoporttal zajló leszerelési tárgyalások jelentőségére. A szándékok komolyságára utal, hogy a hétvégén Santos bejelentette: a folyamat meggyorsítása érdekében harminc gerilla kegyelemben részesül, további 106 elítélt esetében pedig megvizsgálják, megfelelő egészségügyi ellátást kapnak-e. A FARC pedig azt vállalta, hogy nem toboroz 17 év alatti gyerekeket, valamint segít a konfliktus során lerakott aknák felkutatásában és hatástalanításában.

Kolumbiában a becslések szerint 220 ezer ember halt meg a kommunista gyökerű gerillák, a paramilitáris csoportok és a katonák összecsapásaiban, és a négyötödük polgári személy volt. Taposóaknák miatt 1990 óta 11 ezren vesztették életüket, ez Afganisztán után a világon a legmagasabb arány. A konfliktus súlyosabb éveiben naponta átlagosan tíz emberrablás történt, és a 48 milliós országban hétmillióan menekültek el az otthonukból. A konkrét tárgyalások a FARC és a kormány között három éve zajlanak a közvetítő szerepet vállaló Kubában, és a folyamat elején, 2011-ben született meg a polgárháború áldozatait védő törvény.

„Újdonságot jelentett, hogy az állam elismerte a konfliktusban vállalt felelősségét, hiszen nem tudta megvédeni a saját társadalmát” – magyarázta a HVG-nek Paula Gaviria Betancur, az áldozatokat képviselő szervezet (UV) elnöke. „Országszerte kerekasztal-beszélgetéseket hoztunk létre, hogy vázolhassák a politikai elképzeléseket, és az érintettek feldolgozhassák a múltat. Vannak olyanok, akiket háromszor-négyszer is elüldöztek a lakóhelyükről” – tette hozzá Betancur, az 1982–1986 közötti államfő, Belisario Betancur unokája. Az UV ingyen hívható számon fogadja az áldozatok jelentkezését. Ha például valaki az elkobzott földje miatt telefonál, az ügyét átadják a hatóságoknak, és pozitív elbírálás esetén pénzbeli kompenzációra vagy ugyanakkora terület átadására számíthat. Betancur a havannai tárgyalásokon az áldozatok jogainak képviseletével foglalkozik, a FARC tárgyalóit „megértőknek és segítőkészeknek” nevezte, és derűlátó azzal kapcsolatban, hogy a megállapodást sikerül a jövő március végi határidőre tető alá hozni.

A tervek szerint a hivatalos békekötés után 60 nappal megkezdi a leszerelést az a mintegy 7 ezer gerilla, akiknek a többsége még mindig a hegyekben rejtőzködik. Bár a lakosság 87 százaléka támogatja a tárgyalásokat, heves vitát váltott ki, hogy a FARC a politikai élet része lesz, ahogyan az is, hogy bár tagjai a bíróságokon felelni fognak tetteikért, csupán enyhített büntetésekre számíthatnak. Így nem börtönzik be azokat, akik emberrablásokra vagy más súlyos bűncselekményekre adtak ki parancsot. Kérdés, hogy a megegyezést, amit az aláírás után Santos népszavazással is meg kíván erősíteni, más, még működő paramilitáris egységek – mint a Nemzeti Felszabadító Hadsereg – is érvényesnek tekintik-e magukra, és a FARC példájára a teljes leszerelést választják-e.

A bogotái kormány tervét a polgárháború lezárására nem teszi egyszerűvé, hogy a nagyobbik szomszéd Venezuelával feszültté vált a viszony. Nicolás Maduro venezuelai elnök augusztusban lezáratta a két ország közötti határt, majd a térségben rendkívüli állapotot rendelt el, és másfél ezer kolumbiait kitoloncolt. Bár a diplomáciai helyzet kissé javult, Maduro Kolumbia-ellenes kirohanásainak éle nem tompult, ami a közelgő, december 6-ai venezuelai parlamenti választással is magyarázható. Maduro kardcsörtetését az is indokolhatja, hogy a rögzített hatósági árakat és az üzemanyag rendkívüli olcsóságát kihasználó határ menti csempészforgalom miatt évi 3,6 milliárd dolláros veszteséget szenved el Venezuela, ami csak tetézi a súlyos gazdasági problémákkal küzdő ország bajait.

Akadnak, akiknek viszont a megélhetésüket garantálja a csempészet. A Kolumbia legészakibb csücskében található sivatagos vidéket a wayuu indián népcsoport lakja. A csak dzsippel járható utakon megközelíthető, nagyjából 10 ezer négyzetkilométeres, érintetlen országrész lakosai – mint a HVG tudósítója tapasztalta – javarészt a venezuelaiakkal folytatott legális és feketekereskedelemből élnek. A terepjárót vezető sofőr megmutatta azokat a részeket is, amiket azok a kisrepülőgépek használnak, amelyek a térségben terítik a kokainszállítmányokat. Bár 2000 óta az USA a Plan Colombia nevű program részeként 9 milliárd dolláros segítséget nyújtott Kolumbiának a kábítószer-termelés és -kereskedelem elleni háborúban, az eredmény elmaradt: 2014-ben a kokaintermelés 52 százalékkal növekedett az előző évihez képest. A program része volt az is, hogy a kokacserje-palántákra olyan permetszert szórtak, ami az ENSZ tudósai szerint rákkeltő, ezért a használatát a 2010 óta hivatalban lévő Santos leállíttatta.

A béke újabb lökést adhatna a kolumbiai gazdaságnak, amely tavaly 4,6 százalékkal nőtt. A konjunktúrát a szénbányászat és az olajkitermelés táplálja, de egyre nagyobb szerepet játszik a lakossági fogyasztás és az építőipar, az exportot pedig az segítette, hogy a peso 36 százalékkal gyengült a dollárral szemben. A növekedésnek tartós alapot adhat, hogy a Negyedik generáció elnevezésű program keretében a következő nyolc évben 10,7 milliárd dolláros beruházással 6 ezer kilométer autópálya épülhet, létfontosságú kapcsolatokat létrehozva a különböző országrészek között.

A polgárháború és a drog meghatározta múlt – utóbbit eleveníti fel a Netflix amerikai online videoszolgáltató produkciójában a medellíni kokainbáróról, az 1993-ban meggyilkolt Pablo Escobarról készített, augusztusban bemutatott sorozata, a Narcos – meghaladására nagy erőfeszítéseket tesz Kolumbia. Ennek egyik példája éppen Medellín, amelyet az Escobar-korszakkal szemben modern metróhálózat, tiszta és biztonságos utcák, az egész városra kiváló panorámát nyújtó libegők jellemeznek. 2013-ban New Yorkot és Tel-Avivot is megelőzve a világ leginnovatívabb városa címet nyerte el az egykor drogkartelljei, véres leszámolásai miatt rettegett Medellín, ahol a kilencvenes évek elején a 100 ezer lakosra jutó gyilkosságok száma a világ akkori háborús területeivel vetekedett. Más nagyvárosok is átalakultak, parkok és egyéb zöld területek, izgalmas és innovatív közterek, bicikliutak jelzik a dinamikus változást, ami fellendítette az idegenforgalmat. A turisták száma folyamatosan emelkedik, a növekedés tavaly 14 százalékos volt, és Kolumbia felkerült a vonzó dél-amerikai turistacélpontok közé.

GÁL KRISZTIÁN / BOGOTÁ