Az American Civil Liberties Union (ACLU) az Egyesült Államok egyik legrégibb, 1920 óta működő jogvédő szervezete, csaknem félmillió taggal és évi 100 millió dolláros költségvetéssel. Fő területe a szólásszabadság védelme, a feketék, az indiánok, a melegek jogainak védelme, a diszkrimináció és a rasszizmus elleni küzdelem. A szervezet nyerte meg a híres Miranda-pert, azóta kell az amerikai rendőröknek minden őrizetbe vétel esetén elmondaniuk az előállított jogait. De ők perelték ki a vietnami háborúval kapcsolatos kormányzati hazugságokról szóló Pentagon-iratokat is.

A most 51 éves Anthony Romero 16 éve vezeti a szervezetet. A hvg.hu-nak adott exkluzív interjúban elmondta, elképesztő változásra számít a közeljövőben az emberi jogok védelmével foglalkozó szervezetek életében, és nem csak Amerikában.

hvg.hu: A magyar kormánypárt alelnöke szerint Donald Trump elnökké választásával "eljött a nemzetközi lehetőség" az "álcivilek" eltakarítására. Tényleg megváltozott a nemzetközi környezet? És ez valóban lehetőség a civil szervezetek elleni fellépésre?

Anthony Romero

ACLU

Anthony Romero: Igen, egyetértek vele, már ami az elképesztően megváltozott politikai klímát illeti, amely az Egyesült Államokban és globálisan is komoly hatással lesz a civil szervezetek helyzetére. Mindez a populizmus felívelésének köszönhető, a sok helyen vezető szerepbe került politikai áramlatok ugyanis nem szeretik, amit a jogvédő civilek képviselnek.

Donald Trump péládul rendszeresen támadta a bevándorlókat, a muszlimokat, vagy éppen a nőket. A Trump-kormány összeállításánál már látszanak a sötét felhők. Az igazságügyminiszternek jelölt Jeff Sessions szenátor például a legdiplomatikusabban fogalmazva is ignoráns, sőt vak, ha a kisebbségek jogairól van szó. De az egyértelműen rosszindulatú támadások sem állnak messze tőle. Jelölése eleve egy támadás a jogvédő csoportok ellen.

hvg.hu: Fel tudna idézni olyan megszólalást Trumptól, amelyben közvetlenül a civil szervezeteket vagy egy civil szervezetet támad?

A. R.: A Trump-retorika a szervezetek és az általuk képviselt ügyek ellen is irányul. Tehát most, amikor minden eddiginél komolyabb fellépést követelne meg ezeknek a csoportoknak támogatása, akkor a jelek szerint éppen arra számíthatunk, hogy a kormány nemhogy segíteni nem fog, de még szembe is helyezkedik a reformtörekvésekkel.

A politikai klíma tehát a kormányzati közönytől nagyon gyorsan változott kifejezetten ellenségesre. Soros György és több nonprofit szervezet démonizálása is csak azt jelzi, hogy nyílt, demokratikus tereket zárnak le, amelyek nélkülözhetetlen részei a demokráciánknak. Ez egy autoriter beütésekkel megbélyegzett kezdet, tehát éppen most lenne a legnagyobb szükség ezeknek a szervezeteknek a munkájára.

hvg.hu: Mégiscsak az Egyesült Államokról beszélünk, komolyan elképzelhetőnek tartja, hogy a világ legnagyobb demokráciáját vezető kormány megpróbálja korlátozni a civil szervezeteket?

A. R.: Éppen az imént tudtam meg, hogy a megváltozott politikai környezet jelentette kockázatok miatt elestünk egy többmillió dolláros támogatástól. A civil szervezetek számos szponzora, akikkel beszéltem is, aggódik, hogy a csoportoknak juttatott támogatás miatt kormányzati megtorlásra számíthat.

Viszont egy éppen ellentétes folyamat is elindult: míg a nagyobb támogatók elbizonytalanodtak, a társadalom pozitívan reagált, csak a honlapunkon keresztül 385 ezer embertől kaptunk hozzájárulást a szervezet munkájához. A szervezetnek több tagja lett, mint valaha.

hvg.hu: Számít változásra a törvényi szabályozásban is?

A. R.: Nem lehetetlen, mert Trump nem szereti a kritikát, már eddig is próbálta elhallgattatni vagy démonizálni azokat, akik kritizálták. Bosszúálló típus.

hvg.hu: A magyar kormánypártok vádjai szerint az "álcivil" szervezeteken keresztül Soros György és "nagyhatalmak" avatkoznak be az ország ügyeibe. Elképzelhetetlen, hogy tényleg így van?

A. R.: Az ACLU, ahogyan a magyar TASZ is rengeteg különböző környezetből és háttérrel érkezett embert képvisel. Az emberjogi szervezetek elválaszthatatlan részei a demokrácia működésének. Mi az input része vagyunk a döntéshozatalnak, természetesen megpróbálunk rájuk befolyást gyakorolni, de a döntést akkor is ők, a törvényhozás, a bíróságok és a kormány hozzák meg, nem pedig mi.

hvg.hu: Senki nem szavazott önökre, ezért a nyomásgyakorláshoz sincs legitim felhatalmazásuk – mondaná egy tetszőleges magyar kormányzati szereplő.

A. R.: Egy demokrácia működését sok tényező alakítja, az emberek nagyszámú csoportjain kívül közgazdászok, tudósok, kutatók, szakértők, üzletemberek, újságírók is. Ahhoz, hogy a folyamat végén a leghitelesebb döntés szülessen, mindenkinek jár a beleszólás joga, míg a döntés joga végül a kormány kezében van.

Facebook / ACLU Nationwide

hvg.hu: Mi a helyzet a civil szervezetekre vonatkozó amerikai szabályozással? Kell-e vagyonnyilatkozatot készíteniük a vezetőknek?

A. R.: A jövedelmünkről igen, a vagyonunkról azonban nem. A kötelező vagyonnyilatkozatok elrendelése egyértelműen megfélemlítési kísérlet. Miért kellene egy nonprofit szervezet vezetőjének számot adnia a vagyonáról, amikor ugyanezt nem követeljük meg az üzletemberektől, cégvezetőktől sem? Ez egy súlyos támadás a kormányzatot érő kritika ellen, egy kísérlet az elhallgattatásra.

hvg.hu: Összeállítana egy túlélőkészletet a magyar civil szervezetek számára?

A. R.: Már így is azt teszik, amit kell. Ellen kell állnunk ezeknek a törekvéseknek, és meg kell támadni a kormányzati döntéseket a bíróságon. Nekünk pedig meg kell védelmeznünk a civil szervezeteket, és ami még ennél is fontosabb: azokat, akiknek az érdekeit mi képviseljük és senki más.

hvg.hu: Még Magyarországról beszélünk?

A. R.: Ugyanez a helyzet az Egyesült Államokban is, amely szintén nem immunis a mostani folyamatokra, Donald Trump megválasztása után pedig különösen nem az. Egy a civil és nemkormányzati szervezetekkel szemben nagyon ellenséges kormány hatalmának a kezdetén vagyunk. Mindannyiunknak szüksége lesz a túlélőkészletekre.

Nem volt kérdés, hogy jön a Fidesz támadása

Előjött végre Németh Szilárd Fidesz-alelnök a farbával, megnevezte, melyik civil szervezetek csípik a kormány szemét: a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és a Transparency International. „Ezeket a szervezeteket minden eszközzel vissza kell szorítani, és azt gondolom, hogy el kell innen takarítani" - nyilatkozta az ATV-ben.