A vasárnap tartott bulgáriai előrehozott parlamenti választásokat öt százalékos előnnyel a bolgár politikai színteret 2009 óta domináló jobbközép párt, a GERB nyerte legfőbb riválisa, a Bolgár Szocialista Párt (BSZP) előtt. (A GERB a „Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért” név rövidítése, de önmagában is értelmes szó, címert jelent.)

Nem jelentett valódi meglepetést, hogy a GERB sorban a negyedik parlamenti választást nyerte meg, és a parlamenti matematika alapján minden bizonnyal a párt első embere, Bojko Boriszov alakíthat kormányt. A kormányalakításban feltehetően az Egyesült Hazafiak koalíció (EH) lesz a partnere. Az EH nacionalista kispártok szövetsége, amely már az előző kormányban is a GERB-bel közösen kormányoztak.

Az eredmények azt mutatják, hogy a bolgár szavazók elfordultak az antidemokratikus és oroszbarát, populista pártoktól, legyen az a baloldali BSzP vagy a nacionalista Egyesült Hazafiak koalíció, amelyek gyengébben szerepeltek, mint 2014-ben. 

Boriszov számára jelentős siker a választás eredménye. Nemcsak az utóbbi időben megerősödni látszó szocialistákat sikerült legyőzni, de egyben néhány koalíciós partnertől is megszabadulhatott. Most elég lesz egyetlen partner a kormányban, nincs szükség négypárti koalícióra, mint amilyen 2014-től vezette az országot.

A világ számára azonban a legnagyobb hír a szocialisták viszonylag gyenge szereplése. A választás előtti közvélemény kutatások fej-fej melletti versenyt jósoltak a BSZP és a GERB között. Volt olyan intézet is, ahol egy héttel a voksolás előtt még a szocialisták vezettek.

Kornelia Ninova

AFP / Nikolay Doychinov

A BSZP jelöltje magabiztosan nyerte az elnökválasztást tavaly novemberben, meglovagolva a GERB-kormánnyal szembeni elégedetlenségi hullámot. A mostani kampány utolsó két hetében azonban nagyot zuhant a támogatottságuk. Ebben minden bizonnyal szerepet játszott a párt vezetőjének néhány agresszív megnyilvánulása: Kornelia Ninova több kirohanást is intézett az EU és a demokratikus átmenet ellen. Az ingadozó választóknak ezek alapján könnyen úgy tűnhetett, a BSZP valamiféle visszarendeződést kíván, és ez elijeszthette azokat, akik szívesen adtak volna le protestszavazatokat a GERB ellen.

A működő populizmus

A fentiek ellenében a bolgárok most inkább a GERB „hagyományos” és ellenfeleihez képest visszafogottabb populista retorikájára voltak vevők. A párt vezetője, Bojko Boriszov, az egykori karatebajnok, aki Szimeon bolgár cár és egykori miniszterelnök (2001-2005) személyes testőrségének vezetőjeként került a politikába, most is szívesen mutogatja bicepszét a bolgár tévében, vagy tesz nyilvánosan megjegyzéseket hölgyek testi adottságaira. Ritkán beszél értékekről, ám annál gyakrabban autópályákról vagy sportcsarnokokról, amik – természetesen – EU támogatásokból épültek.

Boriszov szeretné magát egyfajta balkáni Orbán Viktornak látni, és maga is hajlamos dacolni a bulgáriai orosz energiaipari beruházásokat ellenző Brüsszellel, hátráltatni az igazságügyi reformot, vagy háttérbe szorítani a szólásszabadságot, a migránsok kezeléséről nem is beszélve, de Szófiának égető szüksége van az EU-ra és mindenekelőtt Németországra, hogy a gazdasága növekedni tudjon, ezért nem engedheti meg magának a populizmus brüsszelezős változatát.

Bojko Boriszov

AFP / Dimitar Dilkoff

A vasárnapi bolgár választás beleillik a legfrissebb európai trendbe – a populista kakofónia hangosodása, amelyet a választók nagy része visszautasít, mert inkább mainstream megoldást (és populizmust) keres a problémáira.

Orosz befolyás?

Az orosz „titkos befolyás,” mint bármely mostanában tartott nyugat-európai választáson, komoly kockázati tényezőt jelentett Bulgáriában is. Pár nappal a választás előtt a Wall Street Journal közölt egy cikket, amely szerint a Kreml egy dokumentumban instruálta a BSZP-t, hogyan nyerje meg a választást. A cikk felsorolt jónéhány bulgáriai orosz gazdasági érdekeltséget, különös tekintettel a bolgár energiaszektorban játszott jelentős szerepre.

A Kreml több csatornát is használ a befolyása erősítésére. Először is, mint máshol Európában, támogatja a szélsőjobb pártokat. Bulgáriában ez kezdetben az Ataka (Roham) nevű xenofób formáció volt, amely 2014-es kampányát konkrétan Moszkvából nyitotta meg. Az Ataka vállaltan közeli kapcsolatban volt az orosz biztonság szolgálatok think-tankjével, a RISS-szel (Stratégiai Tanulmányok Orosz Intézete), amely hagyományosan kiemelt figyelemmel kezelte Bulgáriát.

Ennél izgalmasabb azonban Moszkva és a mainstream pártok kapcsolata. 2016 júliusában a RISS tanulmányt készített a bolgár választói attitűdökről. Ezt a tisztán szociológiai tanulmányt, amelyre a Wall Street Journal is hivatkozott, a RISS eljuttatta a BSZP-nek is, a bolgár szocialisták pedig fel is használták az elnökválasztás során jelöltjük profilírozásában. Az orosz közvélemény-kutatás alapján a bolgárok erőskezű vezetőt akartak, aki jó kapcsolatokat tart fenn Moszkvával. A szocialista párt Rumen Radevet indította a választáson. A katonaember, korábban a légierőnél szolgáló, MIG-29-pilóta Radev aztán könnyedén megnyerte az elnökválasztást 2016 novemberében a GERB meglehetősen gyenge jelöltjével szemben.

Rumen Radev

AFP / Thierry Charlier

A BSZP-s pártvezető Ninova elismerte, hogy személyesen is találkozott a RISS korábbi igazgatójával, Leonyid Resetnyikovval Moszkvában, de kikérte magának, hogy együttműködött volna vele. A gyanú mindenesetre fennáll, mivel Rumen Radev – és pláne Kornelia Ninova – szövege épp úgy hangzik, mintha a Kreml komponálta volna: az EU lenézi a bolgárokat, a migránsok elárasztják az országot, az Oroszország elleni szankciókat fel kell függeszteni, a bulgáriai orosz energia projekteket (így a belenei atomerőmű bővítését) viszont újra kell indítani. 

A cikk szerzője Ilin Sztanev, a szófiai Kapital hetilap szerkesztője, jelenlegi brüsszeli tudósítója 

Közreműködött: Szekeres W. István