Tetszett a cikk?

A magyar kormányfő is megirigyelheti bolgár kollégáját, aki - bár közel sem kétharmaddal - megszakítás nélkül negyedszer is választást nyert.

A vasárnap tartott bulgáriai előrehozott parlamenti választásokat öt százalékos előnnyel a bolgár politikai színteret 2009 óta domináló jobbközép párt, a GERB nyerte legfőbb riválisa, a Bolgár Szocialista Párt (BSZP) előtt. (A GERB a „Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért” név rövidítése, de önmagában is értelmes szó, címert jelent.)

Nem jelentett valódi meglepetést, hogy a GERB sorban a negyedik parlamenti választást nyerte meg, és a parlamenti matematika alapján minden bizonnyal a párt első embere, Bojko Boriszov alakíthat kormányt. A kormányalakításban feltehetően az Egyesült Hazafiak koalíció (EH) lesz a partnere. Az EH nacionalista kispártok szövetsége, amely már az előző kormányban is a GERB-bel közösen kormányoztak.

Az eredmények azt mutatják, hogy a bolgár szavazók elfordultak az antidemokratikus és oroszbarát, populista pártoktól, legyen az a baloldali BSzP vagy a nacionalista Egyesült Hazafiak koalíció, amelyek gyengébben szerepeltek, mint 2014-ben. 

Boriszov számára jelentős siker a választás eredménye. Nemcsak az utóbbi időben megerősödni látszó szocialistákat sikerült legyőzni, de egyben néhány koalíciós partnertől is megszabadulhatott. Most elég lesz egyetlen partner a kormányban, nincs szükség négypárti koalícióra, mint amilyen 2014-től vezette az országot.

A világ számára azonban a legnagyobb hír a szocialisták viszonylag gyenge szereplése. A választás előtti közvélemény kutatások fej-fej melletti versenyt jósoltak a BSZP és a GERB között. Volt olyan intézet is, ahol egy héttel a voksolás előtt még a szocialisták vezettek.

Kornelia Ninova
©

A BSZP jelöltje magabiztosan nyerte az elnökválasztást tavaly novemberben, meglovagolva a GERB-kormánnyal szembeni elégedetlenségi hullámot. A mostani kampány utolsó két hetében azonban nagyot zuhant a támogatottságuk. Ebben minden bizonnyal szerepet játszott a párt vezetőjének néhány agresszív megnyilvánulása: Kornelia Ninova több kirohanást is intézett az EU és a demokratikus átmenet ellen. Az ingadozó választóknak ezek alapján könnyen úgy tűnhetett, a BSZP valamiféle visszarendeződést kíván, és ez elijeszthette azokat, akik szívesen adtak volna le protestszavazatokat a GERB ellen.

A működő populizmus

A fentiek ellenében a bolgárok most inkább a GERB „hagyományos” és ellenfeleihez képest visszafogottabb populista retorikájára voltak vevők. A párt vezetője, Bojko Boriszov, az egykori karatebajnok, aki Szimeon bolgár cár és egykori miniszterelnök (2001-2005) személyes testőrségének vezetőjeként került a politikába, most is szívesen mutogatja bicepszét a bolgár tévében, vagy tesz nyilvánosan megjegyzéseket hölgyek testi adottságaira. Ritkán beszél értékekről, ám annál gyakrabban autópályákról vagy sportcsarnokokról, amik – természetesen – EU támogatásokból épültek.

Boriszov szeretné magát egyfajta balkáni Orbán Viktornak látni, és maga is hajlamos dacolni a bulgáriai orosz energiaipari beruházásokat ellenző Brüsszellel, hátráltatni az igazságügyi reformot, vagy háttérbe szorítani a szólásszabadságot, a migránsok kezeléséről nem is beszélve, de Szófiának égető szüksége van az EU-ra és mindenekelőtt Németországra, hogy a gazdasága növekedni tudjon, ezért nem engedheti meg magának a populizmus brüsszelezős változatát.

Bojko Boriszov
©

A vasárnapi bolgár választás beleillik a legfrissebb európai trendbe – a populista kakofónia hangosodása, amelyet a választók nagy része visszautasít, mert inkább mainstream megoldást (és populizmust) keres a problémáira.

Orosz befolyás?

Az orosz „titkos befolyás,” mint bármely mostanában tartott nyugat-európai választáson, komoly kockázati tényezőt jelentett Bulgáriában is. Pár nappal a választás előtt a Wall Street Journal közölt egy cikket, amely szerint a Kreml egy dokumentumban instruálta a BSZP-t, hogyan nyerje meg a választást. A cikk felsorolt jónéhány bulgáriai orosz gazdasági érdekeltséget, különös tekintettel a bolgár energiaszektorban játszott jelentős szerepre.

A Kreml több csatornát is használ a befolyása erősítésére. Először is, mint máshol Európában, támogatja a szélsőjobb pártokat. Bulgáriában ez kezdetben az Ataka (Roham) nevű xenofób formáció volt, amely 2014-es kampányát konkrétan Moszkvából nyitotta meg. Az Ataka vállaltan közeli kapcsolatban volt az orosz biztonság szolgálatok think-tankjével, a RISS-szel (Stratégiai Tanulmányok Orosz Intézete), amely hagyományosan kiemelt figyelemmel kezelte Bulgáriát.

A másik nagyhatalom

A bolgár politikai realitás elemzőinek a török befolyással is számolnia kell. Ankarának mindig is hatása volt a bolgár belpolitikára – Bulgária lakosságának csaknem tizede török. A hivatalos Törökország most nyíltan egy új formáció, a DOST mögé állt be, amely a bulgáriai törökök eddigi egyetlen „hivatalos” pártjáról, a DPSZ-ről (a bolgárul is furcsán hangzó nevű Jogok és Szabadság Mozgalomról) vált le. Az új párt természetesen erdoganista, míg a DPSZ szerint Erdogan le akarja rombolni az Atatürk által megálmodott modern Törökországot. Ankara gyakorlatilag megzsarolta a Törökországban élő, negyedmilliós lélekszámú, Bulgáriából származó, kettős állampolgár törököket, hogy szavazzanak az új pártra. A kampány eredményeként a DPSZ támogatottsága megroppant, de azért bejutott a parlamentbe, míg az új erő, a DOST (amelynek szavazói többnyire külföldön adták le voksaikat) nem érte el a 4 százalékos parlamenti küszöböt. A DPSZ így a 90-es évek óta először nem lesz fontos szereplő a bolgár belpolitikában – korábbi korrupciós botrányai miatt mindkét nagy párt kizárta, hogy koalícióra lépjen vele.

Ennél izgalmasabb azonban Moszkva és a mainstream pártok kapcsolata. 2016 júliusában a RISS tanulmányt készített a bolgár választói attitűdökről. Ezt a tisztán szociológiai tanulmányt, amelyre a Wall Street Journal is hivatkozott, a RISS eljuttatta a BSZP-nek is, a bolgár szocialisták pedig fel is használták az elnökválasztás során jelöltjük profilírozásában. Az orosz közvélemény-kutatás alapján a bolgárok erőskezű vezetőt akartak, aki jó kapcsolatokat tart fenn Moszkvával. A szocialista párt Rumen Radevet indította a választáson. A katonaember, korábban a légierőnél szolgáló, MIG-29-pilóta Radev aztán könnyedén megnyerte az elnökválasztást 2016 novemberében a GERB meglehetősen gyenge jelöltjével szemben.

Rumen Radev
©

A BSZP-s pártvezető Ninova elismerte, hogy személyesen is találkozott a RISS korábbi igazgatójával, Leonyid Resetnyikovval Moszkvában, de kikérte magának, hogy együttműködött volna vele. A gyanú mindenesetre fennáll, mivel Rumen Radev – és pláne Kornelia Ninova – szövege épp úgy hangzik, mintha a Kreml komponálta volna: az EU lenézi a bolgárokat, a migránsok elárasztják az országot, az Oroszország elleni szankciókat fel kell függeszteni, a bulgáriai orosz energia projekteket (így a belenei atomerőmű bővítését) viszont újra kell indítani. 

A cikk szerzője Ilin Sztanev, a szófiai Kapital hetilap szerkesztője, jelenlegi brüsszeli tudósítója 

Közreműködött: Szekeres W. István

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Nők és gyerekek sérültek meg egy budapesti karambolban

Nők és gyerekek sérültek meg egy budapesti karambolban

A koronavírus miatt megbetegedett tanárok négyötöde nem kapta meg a 100 százalékos munkabérét

A koronavírus miatt megbetegedett tanárok négyötöde nem kapta meg a 100 százalékos munkabérét

Már több mint 100 ezer koronavírusos beteg halt meg Nagy-Britanniában

Már több mint 100 ezer koronavírusos beteg halt meg Nagy-Britanniában