Medián: A magyarok többsége sem jobb-, sem baloldali, a centristák körében is a Tisza vezet
A magukat centristának tartók és a baloldali szavazók körében is biztosan vezet a Tisza Párt.
„A 2014-es ukrajnaihoz hasonló erőszakos tüntetéseket készít elő az EU arra az esetre, ha a szocialisták nyernék a hétvégi moldovai választást. Brüsszel és Washington egyáltalán nem titkolja, hogy az euroatlanti integrációt támogató jobboldal mögött áll. A közvélemény-kutatások szerint az Igor Dodon államfő vezette szocialisták a legnépszerűbbek, s a Nyugatnak ez egyáltalán nem tetszik” – mondta a Komszomolszkaja Pravda című moszkvai napilapnak Nyikolaj Patrusev, az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára.
A politikus – aki 1999-ben az akkor miniszterelnöknek, majd államfőnek választott Vlagyimir Putyint felváltva került egy évtizedre az orosz titkosszolgálat, az FSZB élére – a nyugati befolyás miatt aggódik Moldovában, és Moszkva látványosan kiáll a szocialisták és Dodon mellett. Amikor például a volt szovjet tagköztársaság elnöke január végén Moszkvába látogatott, Putyin megígérte, hogy a jelenleg hivatalos munkavállalási engedély nélkül Oroszországban dolgozó moldovai állampolgárok amnesztiát kapnak, ha most hazamennek szavazni.
Moldova 3,4 millió lakosából közel félmillóan dolgoznak Oroszországban, s a harmadukat alkalmazzák feketén a munkaadók. A felmérések alapján a vendégmunkások döntő többsége a Moszkva-párti szocialistákat támogatja. Dodon szerint Putyin gesztusa azt bizonyítja, az orosz vezetés érdekelt abban, hogy tovább mélyítse a két nép barátságát.
Chisinau azt állítja, Moszkva pénzzel is támogatja az Oroszország-párti erőket. Tavaly decemberben az egyik moldovai civil szervezet, a Nyílt Párbeszéd Alapítvány vezetőjéről, az orosz állampolgárságú, az EU területéről kitiltott Ljudmila Kozlovszkajáról tettek közzé olyan adatokat, amelyek szerint ellenzéki pártokat finanszírozott illegális forrásokból származó pénzekből. Sokan Moszkva kezét látják abban is, hogy a választás előtt megszaporodtak a közösségi oldalakon aktív kamu profilok, amelyek álhírekkel próbálják befolyásolni a választókat. A virtuális háborúban – amely miatt a Facebook a napokban mintegy kétszáz hamis személyiséget törölt – azonban nemcsak Dodon, hanem az EU-párti kormány hívei is bevetették a maguk kamu profiljait.
Oroszország nem véletlenül aktív Moldovában. Bár a Románia és Ukrajna közé ékelt ország nem számít kiemelkedő stratégiai fontosságúnak, Moszkva mindenképpen meg akarja akadályozni, hogy a jelenleginél sokkal közelebb kerüljön a NATO-hoz, ne adj' isten belépjen abba. A másik cél, hogy végleg lekerüljön a napirendről Románia és a többségében a román nyelvet beszélő polgárok lakta Moldova egyesülése. Bár a jelenlegi erőviszonyok között ez nem valós veszély – a felmérések szerint a moldovaiak negyede-ötöde támogatná az uniót Romániával, és a románok sem lelkesednek túlzottan az ötletért –, Oroszország azt szeretné, ha belső és nemzetközi garanciák is születnének a két ország összeolvadásának tilalmára.
Moszkva abban is érdekelt, hogy megőrizze befolyását a Moldova keleti felében orosz segítséggel 1990 szeptemberében kikiáltott Dnyeszter Menti Köztársaságban. A nemzetközi közösség által el nem ismert miniállamban jelenleg is ott vannak az orosz hadsereg egységei, s a Kremlnek jól jön, hogy az Oroszországgal félig-meddig háborúban álló Ukrajna stabilitását rombolja a határánál lévő ellenséges terület léte.
Dodon szerint Moldova fenn sem maradna az Oroszországgal meglévő stratégiai szövetség nélkül. Az államfőt a 2016. decemberi hivatalba lépése óta már ötször felfüggesztették a posztjáról, mert nem volt hajlandó aláírni a szerinte túlzottan EU- és NATO-barát törvényeket, illetve jóváhagyni egyes miniszterek kinevezését.
A magukat euroatlantistának valló erők viszont mélyen megosztottak, a kormánykoalíció legerősebb pártja, a Moldovai Demokrata Párt (PDM) élén álló Vladimir Plahotniuc, az ország leggazdagabb embere pedig ellentmondásos személy. Az 53 éves üzletembert – akit a háttérben sokatmondóan csak Bábjátékosként emlegetnek – egyebek mellett vesztegetéssel, zsarolással, embercsempészettel, kerítéssel és sikkasztással vádolják. Bár a bűnösségét egyelőre nem erősítették meg bírósági ítéletek, már az EU-nak is elege van belőle.
Plahotniuc ezért inkább az USA-hoz és a NATO-hoz való közeledésről beszél, míg az ACUM (Most) nevű választási koalíció az EU-val 2014-ben kötött és 2016-ban életbe lépett társulási egyezmény szellemében szeretné megreformálni a súlyos korrupciótól szenvedő, stagnáló országot. A PDM és az ACUM közötti viszony annyira feszültté vált, hogy az utóbbi a kampányfinisben többször is kizárta az együttműködést a Plahotniuc-féle párttal.
Az előrejelzések alapján a jelenleg 35-40 százalékon álló szocialisták végeznek az első helyen, míg mögöttük külön harcot vív a 20-22 százalékos támogatottságú PDM és ACUM. Az is valószínű, hogy a szavazáson lesznek csalási kísérletek. A HVG-nek nyilatkozó választási megfigyelők szerint a voksolás előtti hetekben több jele volt annak, hogy a pártok tömegesen próbálnak szavazatokat vásárolni. Közben egyes Moszkva-párti ellenzékiek azzal is vádolják a kormányt, hogy megmérgezi politikusaikat. A feszült politikai helyzetben egyáltalán nem kizárt, hogy a vesztes fél kétségbe fogja vonni a választások tisztaságát, és tüntetéseken követel majd új, tisztességes voksolást.
2009 áprilisában már voltak súlyos zavargások a fővárosban és több vidéki településen, ahol az állítólagos választási csalások miatt tört ki az elégedetlenség. Akkor a kormányzó kommunistákat vádolták meg, és az összecsapásokban négyen vesztették életüket. Az erőszakos tüntetéseket tíz éve egységesen elítélte a külföld, s az EBESZ és az EU megfigyelői is úgy értékelték, hogy a szavazás egészében véve tisztességes és szabad volt.
Az akkor leginkább a Romániához csatlakozást követelő erők által indított tiltakozási hullám végül elült, de a stabilitás sokáig nem állt helyre. A parlament képtelen volt megválasztani az államfőt, s emiatt 2009 júliusában újra az urnákhoz szólították a moldovaiakat. Ismét a kommunisták győztek, ám az áprilisinál kisebb arányban. Mivel az új parlament sem jutott dűlőre az államfőről, 2010 novemberére ismét előrehozták a választást, amit követően 2012 márciusáig ügyvezető elnökök álltak az ország élén. 2012-ben az európai integrációt támogató politikus, Nicolae Timofti került az államfői székbe, majd Moldova visszatért a közvetlen elnökválasztásra, és 2016-ban a most is hivatalban lévő Dodon diadalmaskodott.
NÉMETH ANDRÁS
