Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter szerint órákon belül tájékoztatja Federica Mogherinit, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét az iráni határozatról, amelyet pénteken fognak végrehajtani.

"Természetesen ezek a lépések megfordíthatóak, ha az EU teljesíti ígéreteit a megállapodás megmentése érdekében" - tette hozzá.

Haszan Róháni iráni elnök szerdán bejelentette, hogy országa szeptember 6-tól egy harmadik fázisban tovább korlátozza a 2015-ös többhatalmi atomalkuból fakadó kötelezettségvállalásait, és az urándúsításhoz használt korszerű centrifugák fejlesztésébe kezd.

A brit külügyminisztérium csütörtökön aggodalmának és csalódottságának adott hangot Iránnak ezzel a tervével kapcsolatban. "Ez a nukleáris megállapodásból fakadó kötelezettségvállalásoktól távolodó harmadik lépés különösen kiábrándító, amikor mi és európai valamint nemzetközi partnereink keményen dolgozunk azért, hogy csökkentsük az Iránnal való feszültségeket" - áll a tárca közleményében.

A francia külügyi tárca csütörtökön szintén felszólította Iránt, hogy tartsa be az egyezményből eredő kötelezettségvállalásait.

Teherán korábban közölte, hogy fokozatosan csökkenteni fogja a hathatalmi nukleáris megállapodásban vállalt kötelezettségeinek végrehajtását, válaszul arra, hogy az Egyesült Államok tavaly májusban egyoldalúan kilépett az egyezményből, és újra életbe léptette a korábban felfüggesztett szankciókat Iránnal szemben.

Az amerikai elnök arra hivatkozott a megállapodás felmondásakor, hogy az egyezség nem korlátozza Irán regionális térnyerését és rakétaprogramját. Az alku értelmében Irán semmilyen tevékenységet nem folytathat olyan rakétákkal, amelyekkel atomtöltetet lehet célba juttatni. Teherán állítja, hogy rakétái nem is ilyenek.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) júliusban jelentette, hogy Irán meghaladta mind a dúsított uránkészletére vonatkozó 202,8 kilogrammos, mind az urándúsítás tisztaságára vonatkozó 3,67 százalékos határértéket.

Irán és a világ vezető hatalmai 2015-ben, több mint 10 évig tartó tárgyalásokat követően állapodtak meg az iszlám köztársaság atomprogramjáról, amelynek értelmében Teherán korlátozta nukleáris tevékenységét, cserébe a nemzetközi közösség feloldotta az Iránt sújtó szankciók nagy részét.