Dominic Cummings, a véreb, aki meghackelte a brit politikai rendszert

Amikor betette a lábát a brit miniszterelnöki rezidenciára, a Downing Street 10.-be, első dolga volt, hogy egy órát helyezett el a Boris Johnson kormányfő szobája melletti irodájában. Dominic Cummings – a 2016-os referendumon a Szavazz a kilépésre! kampány kitalálója – Johnson főtanácsadójaként az órával akarja érzékeltetni, hogy mennyi van még hátra október 31-éig, amikor az Egyesült Királyság kilép az EU-ból. A farmert, lógó inget, pufimellényt hordó, 47 éves Cummings akár megállapodás nélkül is otthagyná az EU-t. Pedig a tagsággal ő is jól járt, a szüleivel közös vidéki farmja 235 ezer eurós uniós támogatásban részesült.

Ő épp olyan, mint amilyen a róla készült filmben a Benedict Cumberbatch által alakított figura (kritikánk itt). A Brexit – Háborúban mindent szabad című tévéfilm dokumentumszerűen mutatja be, hogyan hackelte meg a brit politikai rendszert a megbízói által vérebnek nevezett Cummings. Hogyan vont be egy adathalász céget, hogy algoritmusok segítségével 3 millió bizonytalan, dühös, a politikai elit által elfeledett szavazót érjen el, és hazugságokkal bombázza őket. A Vedd vissza az irányítást! szlogen működött, Cummings elhitette, hogy Törökország az EU tagja lesz, és a törökök elözönlik az országot. Ahogy azt is bevették, hogy az EU-nak befizetett heti 350 millió fontot a brit egészségügy kaphatja meg. Cummings végül a vesztes helyzetet megfordította, és többséget szerzett a Brexitnek. Két évvel később elmarasztalták ugyan az állami támogatásban részesült kampánystábját a választási szabályok megsértése miatt, és 61 ezer font megfizetésére ítélték, ám őt nem vonták felelősségre.

Az északkelet-angliai Durhamban született, apja olajplatformon dolgozott, anyja tanár volt. Tanulmányait az állami rendszerben kezdte, majd magániskolába járt, diplomát ókori és modern kori történelemből Oxfordban szerzett. Ezután három évet töltött Oroszországban, sokfélével próbálkozott, például összehozott egyetlen útvonalon, a Volga menti Szamara és Bécs között közlekedő légitársaságot, amelynek egyetlen járata indult csak el, aztán befuccsolt. Cummings hazatért, és alig 28 évesen bekapcsolódott a toryk oldalán az euró bevezetése elleni kampányba. Sikerrel, az akkori munkáspárti kormányfő, Tony Blair elgondolásából semmi sem lett.

A politikai elittől akkor undorodott meg, amikor pártonkívüliként a még ellenzékben lévő konzervatívok árnyékkormányában az oktatási témát felügyelő Michael Gove tanácsadója lett, akit a toryk 2010-es kormányra kerülésével a minisztériumba is követett. Apollói ráció, dionüszoszi ihlet, odüsszeuszi oktatás – vallotta. Olyan technopolisszá akarta alakítani az oktatást, amely a matematikára és a természettudományokra helyezi a hangsúlyt, akár a művészetek és a társadalomtudomány kárára is.

Durvasága, agresszivitása, céltudatossága miatt a munkatársai gyűlölték. Összerúgta a port David Cameron akkori kormányfővel is, aki karrierista pszichopatának minősítette, ő pedig talányos szfinxnek a miniszterelnököt. Megfogadta, hogy soha többé nem dolgozik a kormánynak, és messze elkerüli az élősködő, lusta képviselőkkel teli Westminstert.

Az arisztokrata származású Mary Wakefieldet, a konzervatív The Spectator szerkesztőjét vette feleségül, gyermekük a 2016-os népszavazási kampány véghajrájában született. Egy időre visszavonult apja farmjára, ahol blogot írt. A Bismarckért, T. S. Eliotért, Elon Musk sci-fi-elképzeléseiért rajongó Cummings bonyolult, zavaros írásaiban fejtette ki nézeteit arról, hogy az Egyesült Királyságnak azért kell kilépnie az EU-ból, mert képtelen választ adni a világ mai kihívásaira, és ezzel teret ad az autokratikus rendszereknek, Kínának és Oroszországnak. Szerinte demokratikus kontroll alatt kell tartani a bevándorlást, és a szakképzett munkaerő bejövetelét kell támogatni.