A fertőzések száma az első beteg észlelése után eltelt első két hétben gyorsabb ütemben nőtt, mint Olaszországban: a statisztika szerint az első 14 napban Olaszországban 655, Törökországban viszont háromszor ennyi fertőzöttet regisztráltak. Most, három héttel a súlyos szövődményekkel járó kór hivatalos megjelenése után már harmincezer fölött jár a törökországi fertőzöttek száma, és hétszáz körül a halottaké.

AFP/TURKISH PRESIDENTIAL PRESS SERVICE

A szakértők szerint Recep Tayyip Erdogan török államfő ugyan későn reagált a járványra, ám az utóbbi napokban komoly szigorításokat vezettek be. Előbb bezárták az iskolákat, leállították a nemzetközi légi személyszállítást és kötelező karanténba küldték a külföldről hazatérteket, a múlt hét végén pedig – eleinte 15 napos időszakra zárlat alá vonták az ország harminc legnagyobb városát és kijárási tilalmat vezettek be a húsz éven aluliak számára. A legnagyobb településre, Isztambulra is érvényes korlátozások részeként csak a létfontosságú szállítmányokkal közlekedő járművek léphetnek be a zárlat alatt lévő területekre. Korlátozzák a bevásárlóközpontok nyitvatartását és lezárják a tengerparti sétányokat is. Döntés született két járványkórház megépítéséről is: két isztambuli repülőtéren ezer-ezer fős kórházat húznak fel 45 nap alatt.

Késve indult tesztelés

Emrah Altindis török biológus szerint ugyan a kormány több fontos intézkedést hozott, ám a szakember hibának tartja, hogy az illetékesek nem rendeltek el tömeges tesztelést. „Dél-Korea részben azért volt eredményes, mert naponta húszezer embert vizsgáltak meg az ötvenmillió lakosú országban” – vélekedett Altindis. A 82 milliós Törökországban eddig mintegy kétszázezer tesztet végeztek el, s a vizsgálatok az utóbbi napokban, a komolyabb korlátozás bevezetésével párhuzamosan szaporodtak meg. Az első beteg regisztrálása utáni első napokban viszont még csak pár száz, illetve egy-két ezer tesztet végeztek el.

Bár több szakértő az egész országra kiterjedő kijárási tilalom elrendelését szorgalmazza, Fahrettin Koca egészségügyi miniszter elvetette az ötletet és azt mondta, az embereknek maguktól kell fegyelmezetten viselkedniük.

Miközben a kormányzat látszólag a szakemberek több tanácsát is megfogadta – például most már átláthatóan és nyomon követhetően tájékoztatnak a fertőzöttek, a tesztek, illetve a halálos áldozatok hivatalosan elismert számáról – a hatalom információs monopóliumra törekszik. Isztambulban például lezáratták azt a weboldalt, amelyen az ellenzéki vezetésű önkormányzat emberei számoltak volna be a járvány fejleményeiről. „A kormány több erőfeszítést szentel az információáramlás korlátozásának, mint a vírus elleni harcnak” – vélekedett elemzésében Miray Erbey török újságíró.

Sok a fertőzött orvos

Például arról sem szívesen hallanak az ankarai vezetők, hogy valószínűleg a hivatalosnál jóval több a beteg. „Amit a kórházamban és a környezetemben látok arra utal, hogy a valós számok legalább kétszer-háromszor magasabbak, mint a hivatalosak. A Covid19-járvány elszabadult Törökországban” – idézte az egyik neve mellőzését kérő orvost a Balkan Insight nevű internetes portál. Az orvos szerint most sorsdöntő napok következnek: mivel korábban a külföldről hazaérkezettek nem tartották be a karantént, s a lappangási idő akár 14 nap is lehet, félő, hogy április első felében tömegesen jelennek meg az új fertőzöttek.

Takarítók fertőtlenítik az isztambuli Fedett Bazár utcáit és üzleteit a koronavírus-járvány terjedésének megfékezése céljából 2020. március 25-én

MTI / Sedat Suna

A helyzetet súlyosbítja, hogy a kórházakban nincs elég védőeszköz és emiatt az orvosok között magas a fertőzöttek aránya. „A kollégáimon elvégzett tesztek közül több pozitív eredménnyel jött vissza, az is valószínű, hogy már én is elkaptam a kórt. De nem beszélhetünk nyíltan, mert nagyon komoly politikai nyomás nehezedik ránk” – magyarázta a név nélkül nyilatkozó doktor. Nem alaptalanul fél, a hatóságok már eljárást kezdtek egy olyan labortulajdonos ellen, aki figyelmeztette alkalmazottjait, hogy a hivatalosnál jóval több lehet a fertőzött. Egy orvosnak pedig nyilvánosan bocsánatot kellett kérnie azért, mert három orvosegyetemistának azt mondta, nagyon sok a fertőzött az országban.

Altindis is úgy véli, hogy a hivatalosan nyilvántartottnál is jóval több a beteg. „Vagy a kormány titkolja a valós számokat, vagy nagyon furcsa dolgok történnek Törökországban. Úgy tűnik, hogy az illetékesek azt akarják mutatni, hogy sikeresen kezelik a válságot. Tudják ugyanis, hogy a járványnak nagyon súlyos politikai és gazdasági következményei lehetnek.

Az eddig hozott gazdasági intézkedések nem elégségesek ahhoz, hogy a mintegy tízmillió fizikai munkás otthon maradjon: ha ugyanis nem dolgoznak, nem kapnak bért, a kormány viszont nem adott halasztást a közüzemi számlák, illetve a bankhitel-részletek fizetésére. Arról sem született döntés, hogy a bezárt üzemek dolgozóinak, illetve az elbocsátott alkalmazottaknak az állami munkanélküliségi alapból adnának juttatásokat. „A kormányt az kéri, hogy maradjanak otthon az emberek, ám milliók vannak, akik nem tudják eltartani a családjukat, ha nem járnak be a munkahelyükre” – hangsúlyozzák a szakértők.