Mintha kicserélték volna Abiy Ahmedet, Etiópia miniszterelnökét: amikor a politikus 2018-ban hatalomra került, kiengedte a politikai foglyokat, visszaengedte az országba a külföldre kényszerített ellenzékieket, részt vett a szomszédos Eritreával folytatott ellenségeskedések lezárásában és közreműködött az Afrika szarvának is nevezett északkeleti régióban – Szudánban, Dél-Szudánban, Kenyában és Szomáliában – dúló konfliktusok rendezését célzó erőfeszítésekben. Emiatt 2019-ben neki ítélték a Nobel-békedíjat.

Abiy Ahmed

AFP / TERJE BENDIKSBY

Az utóbbi hónapokban viszont arról érkeznek hírek az országból, hogy ismét elkezdték őrizetbe venni az ellenzékieket, a biztonsági erők tagjai pedig több száz embert öltek meg a különféle etnikai csoportokhoz tartozó felkelők elleni támadásokban. Sorra kerültek a médiumok is: őrizetbe vettek több újságírót és korlátozták az internetelérést. Az oromo nemzetiségű kormányfőnek közben meggyűlt a baja saját etnikai csoportjával, legfőbb vetélytársa, az ugyancsak oromo Dzsavar Mohamed terrorizmus vádjával börtönbe került.

A pálfordulás komolyságát az is mutatja, hogy a Nobel-békedíjat odaítélő bizottság a november közepén – meglehetősen szokatlan módon – megszólalt, és hangsúlyozta: figyeli a térségben zajló eseményeket és nagyon aggódik a válság kiéleződése miatt.

A legsúlyosabb helyzet az ország északi részén lévő Tigré szövetségi államban alakult ki, ahol az ország összlakosságának hat százalékát alkotó, ám hagyományosan komoly politikai befolyást élvező tigrék nyíltan szembeszegültek a központi hatalommal. Annak ellenére megrendezték például az őszi választásokat, hogy a kormány – a koronavírus-járványra hivatkozva – elhalasztotta a szavazást, november elején pedig a Tigréi Népi Felszabadítási Front (TPLF) elfoglalt egy fontos katonai támaszpontot, és jelentős mennyiségű fegyvert, köztük rakétákat is zsákmányolt. A TPLF szerint az akció elkerülhetetlen volt: a központi kormány felfüggesztette a Tigrének járó központi költségvetési pénzek átutalását, és a helyiek szerint a támaszponton támadást készítettek elő a tigréi milíciák ellen.

AFP

Elutasított ultimátum

A centralizációt akaró Abiy Ahmed – aki 2018-as hatalomra kerülésekor kiszorította az országos vezetésből a tigréket – katonai akcióval válaszolt, és most, miután a TPLF elutasította a fegyverletételre adott ultimátumot, bejelentette, a hadsereg, amely már behatolt a régióba, megindítja a döntő offenzívát Tigré fővárosa, Mekele ellen. Bár a hivatalos közlemények szerint a TPLF fegyveresei száz számra adják meg magukat, a helyiek azt állítják, életük árán is megvédelmezik autonómiájukat. Bár a kormányhadsereg jobban fel van fegyverezve, mint a TPLF – a légi fölény egyértelműen a katonaságé – a tigrék tapasztalt harcosok és állítólag legalább kétszázezer embert harcba tudnak küldeni. A kormányerők helyzetét rontja, hogy a katonaság soraiban is sok tigré található, és ők aligha lesznek hajlandóak harcolni saját nemzetük ellen. Így biztosra vehető, hogy a harcoknak sok halottja lesz, és az eddigi tapasztalatok alapján az is félő, hogy a polgári személyek között is sok lesz az áldozat. Az is ezt valószínűsíti, hogy a TPLF jellemzően sűrűn lakott körzetekben vonta össze erőit.

A kormányerők esetleges gyors győzelme sem jelentené azt, hogy véget ér a konfliktus, inkább arra lehet számítani, hogy a tigréi harcosok visszahúzódnak a hegyekbe és onnan folytatnak majd gerillaháborút a „megszállók” ellen. A kormányerők dél-nyugat felől támadnak, a céljuk az, hogy elvágják a TPLF-t a szudáni határtól: a tigréiek ugyanis elsősorban Szudán felől számíthatnak utánpótlásra. A szudáni határvidék lezárása viszont egyben azt is jelenti, hogy a harcok sújtotta területen rekedt lakosság nem tud Szudán felé menekülni, így még több lehet a halálos áldozat. A nemzetközi segélyszervezetek és az ENSZ térségben szolgálatot teljesítő képviselői attól tartanak, hogy a konfliktus miatt több millióan próbálhatnak elmenekülni Tigréből.

Az Etiópia északi Tigré tartományában kialakult konfliktus miatt elmenekült emberek az etióp határon fekvő szudáni átkelő Lugdi környékén lévő befogadóállomáson 2020. november 22-én

MTI / AP

A tigréi harcok azért is veszélyesek, mert az ellenségeskedés miatt minden bizonnyal tovább romlik majd a viszony az egymással nem mindig békében élő többi etnikai csoport között is. Sok elemző szerint félő, hogy a központosítás és az államalkotó nemzetek közötti megbékélés programjával hatalomra került Abiy Ahmed végül polgárháborúba taszítja országát.

Regionális veszélyhelyzet

Az ország észak-nyugati vidékein dúló harc miatt az egész régió viszonylagos nyugalma veszélybe kerülhet. A tigréiek már lőtték a térségtől északra lévő Eritrea fővárosát, Aszmarát is. Eritrea immár a jelenlegi etiópiai vezetés szövetségesének számít, és a TPLF attól tart, hogy Eritrea katonai segítséget nyújt Abiy Ahmednek és így a felkelők két tűz közé szorulnak. Nem csak Szudán és Eritrea szenvedheti meg a tigréi harcokat: Szomáliában mintegy húszezer békefenntartó igyekszik megakadályozni a szélsőséges muszlim milíciák térnyerését és ha a tigréi ellenségeskedés miatt Etiópia kivonja a békefenntartókat, vagy jelentősen csökkenti kontingense létszámát, akkor az egész küldetés veszélybe kerülhet.