A kiváló szónokként ismert Vlagyimir Putyin orosz elnök szereti a metaforákat, így nem csoda, hogy beszédeiben – hasonlóan másokhoz – többször is medvéhez hasonlította hazáját, s nem egyszer felhívta a világ figyelmét, hogy nincs veszélyesebb a sebzett és sarokba szorított medvénél. „Néha azt hiszem, hagyják a medvét, hogy békében egye a bogyókat és mézet az erdőben. De nem. Mert mindig láncra akarják fűzni, s ha ez sikerül, kitépik a karmait” – mondta néhány évvel ezelőtt, majd ismét figyelmeztetett, az orosz medve igazán veszélyes tud lenni, ha támadják.

A medve nem játék

Putyin hasonlatával – ha már az erdőben és az állatvilágban maradunk – azonban akad egy kis gond. A medve ugyanis a helyett, hogy békésen majszolgatná a bogyókat és mézet, elfoglalja más állatok vadászterületét, különféle mérgező bogyókat csempész a neki nem tetsző állatok elemózsiájába, s ha az erdő lakói kifejezik nemtetszésüket, durván szétcsap a többi négylábú között.

Ha valaki láncra akarja fűzni Oroszországot, az azért tenne így, mert Moszkva az utóbbi több mint húsz évben – mióta Putyin 1999-ben hatalomra került – számtalanszor felrúgta a demokratikus világban elfogadott játékszabályokat. 2008-ban az orosz hadsereg Grúzia egy részét foglalta el – Abházia és Dél-Oszétia szakadt el a kaukázusi országtól – 2014-ben pedig az Ukrajnához tartozó Krímet annektálta Oroszország, és hatékony katonai segítséget nyújtott és nyújt az Ukrajna keleti megyéiben létrehozott Moszkva-párti „népköztársaságoknak”.

MTI/EPA/Zurab Kurcikidze

Halállista

Közben pedig gyanúsan gyakran halnak meg a Kreml urának ellenfelei: többek között Anna Politkovszkaja oknyomozó újságíró, Borisz Nyemcov ellenzéki vezető, Pavel Hlebnyikov újságíró, Borisz Berezovszkij oligarcha és Alekszandr Litvinyenko kiugrott titkosszolgálati tiszt szerepel a halottak listáján, de sokan vannak olyanok is, akik túlélték a merényleteket. Például egy művész, Pjotr Verzilov – akinek az lehetett a fő bűne, hogy néhány társával emlékezetes módon megzavarta az oroszországi labdarúgó vb döntőjét, amikor rendőrruhába öltözött társaival beszaladt a pályára –, Vlagyimir Kara-Murza ellenzéki politikus, vagy éppen Szergej Szkripal, az orosz titkosszolgálat árulóvá vált, és Nagy-Britanniába távozott egykori ügynöke.

És persze nem szabad megfeledkezni Alekszej Navalnijról, a legismertebb orosz ellenzékiről, akinek az ügye a jelek szerint előhozta Oroszországból – vagy inkább Putyinból – a sebzett medve effektust. Az orosz hatalom ugyanis mindent elkövet annak érdekében, hogy visszakényszerítse az elégedetlenség szellemét a palackba, és közben egyre több olyan lépést tesz, amivel csak ront a saját helyzetén. A pályáját nacionalistaként kezdett, Putyin legfőbb hazai bírálójává vált bloggerrel ugyanis szinte mindent megpróbált a hatalom.

Először gazdasági vádakkal eljárást indítottak ellene, s a perben hozott felfüggesztett börtönbüntetést annak ellenére sem törölték el, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, az eljárás nem volt tisztességes, a vádlott terhére rótt cselekmények nem különböztethetőek meg a hétköznapi üzleti tranzakcióktól.

Alekszej Navalnij

AFP / HANDOUT / MOSCOW'S BABUSHKINSKY DISTRICT COURT PRESS SERVICE

A felfüggesztett ítélet miatt Navalnij nem indulhatott a választásokon, ám ennek ellenére járta az országot, s miközben videók tucatjaiban leplezte le az orosz elit korruptságát, átültette a hazai gyakorlatba az okos szavazás taktikáját, ami azt jelenti, hogy minden körzetben megtalálta, melyik az az ellenzéki jelölt, akinek a legtöbb esélye van a Kreml-párti induló legyőzésére, vagy megszorítására. Ez szemmel láthatóan nem tetszett a hatalomnak: tavaly augusztusban Tomszkban novicsok idegméreggel megpróbálták megölni a bloggert, akinek azéletét végül az mentette meg, hogy az őt szállító repülőgép időben hajtott végre kényszerleszállást, a reptérre kiérkező mentősök pedig eltalálták a helyes gyógymódot. Utóbbi magyarázatot nem más erősítette meg, mint az egyik merénylő, aki az egyik magas rangú csinovnyikként bemutatkozó Navalnijjal folytatott telefonbeszélgetésben beszámolt a gyilkossági kísérlet részleteiről. A merényletet túlélő Navalnij Németországban lábadozott, s közben elkövette azt a „hibát”, hogy nem jelentkezett kéthetenként az orosz rendőrségen. Ezért le is tartóztatták január 17-én, amikor visszatért Moszkvába, és letöltendőre változtatták az Oroszország által is elismert európai bírói testület által jogszerűtlennek minősített felfüggesztett ítéletet. Akik pedig tüntettek az ítélet ellen azokat ezer számra vették őrizetbe: a putyini Oroszország legnagyobb tüntetéseit rendezték meg két hétvégén is száznál több városban.

Majd azért is megbüntették 850 ezer rubelre a bloggert, hogy a bíróság szerint megsértette egy második világháborús veterán becsületét, amikor árulónak és bábnak nevezte azért, mert támogatta a Putyin által elővezetett alkotmányreform tervét. A perrel azóta is foglalkozik a kormánypárti média, és azt akarják bebizonyítani, hogy Navalnij az idős veterán „megtámadásával” kétségbe vonta azt is, hogy a Szovjetunió igazságos háborút vívott a náci Németország ellen. Közben pedig azzal nem foglalkozik a rezsimmédia, hogy a Kreml szócsöveinek egyike, Vlagyimir Szolovjov főműsoridőben mondta azt, hogy Hitler nem menekült el a katonaság elől és bátran harcolt.

Nem csak Navalnij ügyében tolja túl a Kreml a bosszúállást, az is hiba volt, hogy Szergej Lavrov külügyminiszter látványosan és teljesen feleslegesen megalázta az EU Moszkvába látogató külpolitikai főképviselőjét, Josep Borrellt. Miközben Borrell még a Navalnij-ügy ellenére is békülni próbált a közös sajtóértekezleten mondott beszédében, Lavrov élesen támadta az uniót, s miközben beszélt, a külügyminisztérium kiértesített több EU-s tagországot, hogy éppen most utasították ki egy-egy diplomatájukat Moszkvából.

Az orosz külügyminisztérium által közreadott képen Szergej Lavrov orosz külügyminiszter (j) fogadja Josep Borrellt, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét Moszkvában 2021. február 5-én

MTI / EPA / Orosz külügyminisztérium

Egyensúlyeltolódás

Az elhíresült sajtókonferencia hatására Borrell is csatlakozott az Oroszországot bírálók egyre népesebb táborához, és úgy tűnik, hogy az EU-ban azok kerültek többségbe, akik újabb szankciókat követelnek Putyin és környezete ellen. Közben az USA is bünteti Oroszországot: Washington meg akarja akadályozni, hogy átadják az Oroszországot és Németországot közvetlenül összekötő Északi Áramlat II. gázvezetéket és emiatt szankciókat hozott a projektben részt vevő egyik orosz cég ellen. Ennek hatására a külföldi cégek is elkezdték a majdnem kész építkezésből való kivonulást, így kérdésessé vált a többségi orosz tulajdonban lévő vezeték jövője.

A jelek szerint a magát sebzett medvének érző Oroszország nem hajlandó kompromisszumokra, és talán az EU türelme is elfogyott. Így hamarosan kiderülhet, mennyire veszélyes Putyin Oroszországa. A legközelebbi csörte a miatt kezdődhet, hogy az európai emberi jogi bíróság felszólította Moszkváét, engedje szabadon Navalnijt, ám a Kreml egyelőre hallani sem akar erről, s Oroszország belügyeibe való beavatkozásként értékeli a nyilatkozatot.

Putyin ki is bővítette a Nyugat elleni vádakat, legutóbbi beszédében azt állította, a nyugati országok átfogó információs háborút indítottak Oroszország ellen, s az a céljuk, hogy különféle válságok kirobbantásával térdre kényszerítsék Oroszországot. Az orosz államfő szerint a Szputnyik V vakcinát is azért támadják az EU-ban és az USA-ban, mert az orosz. Putyin azt is megismételte, hogy Alekszej Navalnij mögött is a külföldi titkosszolgálatok állnak, s a külvilágnak feltett szándéka, hogy saját érdekei szerint befolyásolja a szeptemberben esedékes oroszországi parlamenti választást.