Jerevánban különösen nagy felháborodást keltett, hogy Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök hétfőn meglátogatta a "Trófeák parkja" elnevezésű kiállítást Bakuban, és ott a hegyi-karabahi fegyveres konfliktus során elesett örmény katonák harci sisakjaival a háttérben fényképezkedett.

A kiállításon egyébként a látogatók az örményektől zsákmányolt harci berendezéseket, fegyvereket is gépjárműveket láthatnak. Viaszfigurákat is kiállítottak, amelyek nevetséges karikatúraként ábrázolják az ellenséges katonákat. A kiállítás miatt Örményország "fajgyűlölettel" és "népirtó politikával" vádolta meg Azerbajdzsánt.

"Mindenki, aki ellátogat majd a Trófeák parkjába, meggyőződhet hadseregünk erejéről, eltökéltségünkről és arról, hogy milyen nehéz legyőzni bennünket" - mondta Aliyev egy videóban, amelyet internetes oldalára töltött fel.

Az örmény külügyminisztérium azonban felháborodásának adott hangot, közleményében elítélte "a háborús áldozatok, az eltűnt személyek, valamint a hadifoglyok emlékének nyilvános meggyalázását", amely Jereván szerint "családtagjaik emberi jogainak és méltóságának a lábbal tiprása" is egyben.

Az örmények nem az azeri túlerő, hanem az oroszok miatt vesztettek a karabahi háborúban

Eddig három győztese és egy vesztese van a karabahi harcoknak. A posztszovjet térségben több állam is akad, amely attól tart, hogy az azeri-örmény összecsapások tanulságai számukra is kedvezőtlen következményekkel járhatnak.

Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek nyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah hovatartozása miatti háborús konfliktus 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor robbant ki, és azóta újra és újra fegyveres összetűzésekhez vezetett az örmények és az azeriek között. A térségben tavaly szeptember 27-én újultak ki ismét a harcok. Azerbajdzsán elhatározta, hogy fegyverrel foglalja vissza az enklávét, és sikerült jelentős területeket ellenőrzése alá vonnia. A harcok a november 9-én Moszkvában aláírt tűzszüneti megállapodással értek véget.

Ennek értelmében Moszkva mintegy békefenntartót vezényelt Hegyi-Karabahba. Az azeri hadsereg a megállapodás szerint megtarthatja az enklávé déli részén visszafoglalt területeket, sőt folyosót nyithat örmény területen át az Azerbajdzsánhoz tartozó, de területileg tőle elkülönült nahicseváni exklávéhoz. Ugyanakkor a tűzszüneti megállapodás Örményországnak is biztosít folyosót Hegyi-Karabah felé. Több mint háromszáz település - köztük több város - és számos magaslat került azeri ellenőrzés alá, Örményország pedig kénytelen volt visszaszolgáltassa a Hegyi-Karabahhal határos Agdami, Kelbeceri és Lacini járást.