Az Európai Unió Bíróságának szerdai ítélete az uniós szerveknek azt a veszélyes törekvését erősíti meg, hogy az alapszerződéseken túllépve bővítsék hatáskörüket – jelentette ki rendkívüli sajtóértekezletén Piotr Müller lengyel kormányszóvivő.

Rendkívüli sajtóértekezletén azt is mondta: Lengyelország azért fordult az EU Bíróságához, mert úgy ítélte meg, hogy a jogállamisági feltételrendszer túlmutat az alapszerződésekben rögzített jogi alapokon. Az ilyen hatáskörbővítést célzó lépéseket Varsó negatív módon értékeli, s ezt a tendenciát Lengyelország, Magyarország, valamint több más uniós tagállam is következetesen veszélyesnek minősíti, mert szerintük alááshatja a jogbiztonságot az Európai Unióban.

Müller mindazonáltal felhívta a figyelmet az ítélet indoklására, amely – szerinte egyértelműen  – úgy fogalmaz, hogy az Európai Tanács által a feltételrendszerről elfogadott előírások „csak szigorúan körülírt helyzetekben” alkalmazhatók, amikor az adott tagállamban észlelt szabálytalanságok „közvetlen hatással lennének az uniós költségvetés működésére”.

Elbukta Magyarország a jogállamisági pert

Életbe léphet az a rendelet, amely jogállamisági előírások teljesüléséhez köti az uniós források kifizetését.

Müller ezzel arra utalt, hogy az ítélet szerinti jogállamisági eljárás csakis akkor indítható meg, ha alapos a gyanú, hogy valamelyik tagállamban a jogállamiság elveinek megsértése vagy ennek kockázata komolyan fennáll, illetve, ha ez „kellő mértékben és közvetlenül” érinti az uniós költségvetést, s az intézkedések kizárólag az uniós költségvetés végrehajtásával függhetnek össze. Az ítélet tehát az uniós költségvetés védelmére, nem pedig önmagában véve a jogállamisági elvek megsértésének szankcionálására irányul.

Újságírói kérdésre a kormányszóvivő kifejtette: az ítélet tükrében nincs jogi alapja annak, hogy a Lengyelországnak járó uniós pénzeszközöket felfüggesszék. Ebben az összefüggésben törvénytelennek nevezte, hogy Brüsszel még nem hagyta jóvá a koronavírus-járvány utáni lengyel helyreállítási tervet. A jóváhagyás késleltetését Müller politikai indíttatású lépésnek minősítette.

Varga Judit tudatosan ferdít az Európai Bíróság döntéséről

A kormány mintha minden uniós bokorban a magyar gyermekvédelmi törvényt bíráló uniós politikust látna. De mi történik, ha abban az ügyben épphogy neki ad igazat az Európai Bíróság?