Leszámolhat az orosz radarokkal az ukránoknak adott amerikai rakéta – de mi az a HARM?

Bár Ukrajna hivatalosan nem ismerte el, hogy HARM rakétákat használ, a jelek szerint a Pentagon több ilyet is küldött az oroszok elleni harchoz.

A krími légibázist ért csapás azt mutatja, hogy Ukrajna tényleg nem hajlandó lemondani a félszigetről

Egy nyugalmazott brit tábornok szerint a támadással kapcsolatos orosz állítások nem lehetetlenek, de nem is különösképp hihetők.

A Krímet is vissza akarja foglalni egy ukrán tábornok

Egy ukrán tábornok a Krím-félsziget visszafoglalását ígérte az RBK-Ukrajina hírügynökségnek nyilatkozva annak kapcsán, hogy kedden robbanások voltak a krími Novofjodorovka melletti orosz repülőtéren.

„Vissza fogjuk foglalni a Krímet, ahogy Herszont, Luhanszkot és Donyecket is” – hangoztatta Dmitro Marcsenko. A tábornok az Oroszországot és a Krím-félszigetet összekötő híd megsemmisítésével fenyegetett.

Ha a Nyugat leszállítja az ígért fegyvereket a megfelelő mennyiségben, akkor Ukrajna jövő tavasszal az Oroszország felett aratott győzelmét fogja ünnepelni – fogalmazott Marcsenko.

(MTI)

Ukrán hadsereg: használhatatlanná tettek egy fontos hidat

Rakétákkal használhatatlanná tette az ukrán hadsereg az orosz erők által megszállt, Herszon megyei Nova Kahovka-i duzzasztógátnál álló hidat – közölte az ukrán déli parancsnokság Facebook-oldalán szerdán.

„A találat pontos és hatásos volt” – írták. Az orosz megszálló hatóságok egyelőre nem tettek közzé információkat a támadásról. Az RT orosz állami tévé kedden a híd elleni rendszeres tüzérségi támadásokról számolt be. A kijevi kormányerők nagy hatótávolságú rakétákkal igyekeznek megsemmisíteni a térség átkelőhelyeit a Dnyeper-folyón, hogy elvágják a jobb partvonalon állomásozó orosz csapatok ellátását.

Az ukrán hadsereg korábban már beszámolt arról, hogy használhatatlanná tett egy vasúti hidat és Herszonnál egy másik átkelőt. Az oroszok ennek ellensúlyozására kompokat állítottak üzembe a civileknek és pontonhidakat építettek a hadseregnek a helyenként csaknem egy kilométer széles folyón.

(MTI)

A G7 felszólította Moszkvát, hogy adja vissza Kijevnek a Zaporizzsjai Atomerőmű fölötti ellenőrzést

A G7-ek csoportjának külügyminiszterei szerint Oroszországnak azonnal vissza kell adnia Ukrajnának a zaporizzsjai atomerőmű feletti ellenőrzést. A politikusok azzal vádolták az orosz csapatokat, hogy az egész régiót veszélybe sodorják.

A létesítményt és környékét a múlt héten belövések érték, amelyekért Oroszország és Ukrajna egymást okolta.

Ukrajna szerint Oroszország katonai bázissá alakította a helyszínt, és onnan indít támadásokat, tudván, hogy az ukrán erők valószínűleg nem tudnak visszavágni.

A komplexum, amely Európa legnagyobb nukleáris létesítménye, március eleje óta orosz megszállás alatt áll, bár ukrán személyzete továbbra is működteti.

Petro Kotin, az Enerhoatom, az ukrán atomenergia-üzemeltető vezetője a hét elején azt mondta a BBC-nek, hogy mintegy 500 orosz katona tartózkodik a helyszínen, és nukleáris pajzsként használják azt.

(BBC)

Ukrajna arra kéri Svájcot, hogy képviselje érdekeit Oroszországban

Ukrajna felkérte Svájcot, hogy lássa el az ország diplomáciai képviseletét Oroszországban, bár az alpesi ország hangsúlyozta, hogy Moszkvának is el kell fogadnia a megállapodást ahhoz, hogy az életbe léphessen.

Svájc a semlegességéről ismert, és a február 24-i invázió megindulását követően felajánlotta, hogy diplomáciai segítséget nyújt és közvetít Oroszország és Ukrajna között.

Szerdán a svájci külügyminisztérium közölte, hogy Ukrajna arra kérte Svájcot, hogy „vállaljon védhatalmi felhatalmazást” Kijev számára Oroszországban, és tartson fenn alacsony szintű diplomáciai kapcsolatokat, valamint nyújtson konzuli segítséget állampolgárainak.

A külügyminisztérium szóvivője azonban azt is elmondta, hogy Oroszország még nem adta beleegyezését. Moszkvát felbőszítette Bern döntése, hogy követi az Európai Uniót az Oroszországgal szembeni szankciók bevezetésében, és ezt követően állítólag az ország semlegességét is megkérdőjelezte.

Svájcnak nagy hagyománya van a védhatalmi szerepkörben, először az 1870-71-es francia-porosz háború idején töltött be ilyen megbízatást.

Most többek között az Egyesült Államok érdekeit képviseli Iránban, valamint Irán érdekeit Kanadában és Szaúd-Arábiában. Ugyancsak képviseli az orosz érdekeket Grúziában és fordítva.

(BBC)

CNN: Börtönökből toboroznak katonákat az oroszok

Amnesztiáért, illetve komoly mennyiségű készpénzért cserébe kellene vásárra vinniük a bőrüket az orosz fogvatartottaknak Ukrajnában, de nem mindenkit vesznek fel.

Kína az Egyesült Államokat nevezte az ukrajnai háború „fő felbujtójának”

A TASZSZ orosz állami hírügynökségnek adott interjújában Kína moszkvai nagykövete, Zhang Hanhui azt mondta, hogy a NATO bővítése és az EU-párti erők támogatása a Moszkva-barát erőkkel szemben sarokba szorította Oroszországot.

„Az ukrán válság kezdeményezőjeként és fő felbujtójaként Washington, miközben példátlanul átfogó szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, továbbra is fegyvereket és katonai felszereléseket szállít Ukrajnának” – idézte a hírügynökség Zhangot.

„Végső céljuk, hogy egy elhúzódó háborúval és a szankciók bunkósbotjával kimerítsék és szétzúzzák Oroszországot.”

A NATO bővítése az egyik ok, amivel Moszkva a szomszédja lerohanását igyekszik megindokolni. Moszkva és Peking kapcsolata a valaha volt legjobb időszakát éli – mondta.

Zhang bírálta Nancy Pelosi amerikai házelnök múlt heti tajvani látogatását is.

Washington ugyanazt a taktikát próbálja alkalmazni Ukrajnában és Tajvanon, hogy „felelevenítse a hidegháborús mentalitást, megfékezze Kínát és Oroszországot, és nagyhatalmi rivalizálást és konfrontációt provokáljon” – mondta.

(BBC)

Az amerikai védelmi miniszter fokozott katonai jelenlétet ígért a balti országokban

Megerősítjük csapatainkat a balti térségben, és fokozzuk a balti szövetségeseinkkel közösen végzett kiképzést, hogy ezzel tovább erősítsük harci képességünket a régióban – jelentette ki Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter lettországi látogatása első napján szerdán Artis Pabriks lett védelmi miniszterrel közös sajtótájékoztatóján. Austin a lett államfőt, Egils Levitset is biztosította arról, hogy „ha bármi történne, és Lettország szuverén fennhatósága megkérdőjeleződne, mi itt leszünk”.

Austin újságíróknak elmondta, hogy az Egyesült Államok az Európában, elsősorban Romániában állomásozó amerikai csapatokat tervezi átcsoportosítani a balti térségbe, de azt sem zárta ki, hogy egyenesen Amerikából küldenének erősítést a Baltikum védelmének megerősítésére.

Artis Pabriks a sajtótájékoztatón a Belarusz jelentette fenyegetés miatti aggodalmának adott hangot, Belarusz szerinte nem független nemzet, hanem gyakorlatilag Oroszország része. A lett védelmi miniszter elárulta, hogy fokozott figyelemmel ellenőrzik a lett-belarusz határt, s hangoztatta, hogy országa védelméhez „alapos, mindennapi kiképzésre” van szüksége a haderőnek. Hozzátette, hogy Lettországnak nem csak katonai, hanem anyagi támogatásra is szüksége volna az Egyesült Államoktól, amire az új katonai felszerelések mellett a légvédelem és partvédelem megerősítése végett volna szükség.

A NATO szerint jelenleg mintegy 100 ezer amerikai katona van Európában, további 40 ezer pedig közvetlenül a NATO irányítása alatt, mind fokozott készültségben. Lettországban december előtt száz, mostanra már ötszáz amerikai katona állomásozik.

(MTI)