„A hadseregben a legtöbb ember elégedetlen azzal, ami ott történik, elégedetlenek a kormánnyal és a parancsnokaikkal, elégedetlenek Putyinnal és politikájával, elégedetlenek a védelmi miniszterrel, aki soha nem szolgált a hadseregben” – ezek egy 34 éves orosz katona, Pavel Filatyev szavai. Ő az első olyan orosz katona, aki megjárta az ukrajnai háborút és úgy döntött, nyilvánosságra hozza mindazt a szörnyűséget, amit tapasztalt. Az élményeit – egy 141 oldalas írást – az orosz VKontakte közösségi oldalán tette nyilvánossá. Ebben napról napra leírta, hogyan küldték ejtőernyős egységét a Krímből a szárazföldi Ukrajnába, hogyan hatolt be az egysége Herszonba és foglalta el a tengeri kikötőt, majd több mint egy hónapon át beásva harcolt erős tüzérségi tűz alatt Mikolajiv közelében, végül pedig azt, hogyan sebesült meg és hogyan evakuálták a konfliktusból.

Negyvenöt napig tartott, amíg Filatyev megírta a háborúról szóló emlékiratait. A katonával a The Guardian egyik újságírója találkozott Moszkvában. Egy kávézóban beszélgettek. Filatyev ekkor már bujkálni kényszerült, félt, hogy a memoárja publikálása miatt vádat emelnek ellene. A félelme azért sem volt alaptalan, mert Oroszországban már azért börtönbüntetés jár, ha valaki háborúnak hívja a háborút, amit hivatalosan csak „különleges katonai műveletnek” lehet nevezni. Később sikerült elhagynia Oroszországot, azt azonban nem tudni, hova tudott elmenekülni. „Egyszerűen nem tudok tovább hallgatni, még akkor sem, ha tudom, hogy valószínűleg semmin sem fogok változtatni, és talán ostobán cselekedtem, hogy ennyi bajba keveredtem” – ezt még a kávézóban mondta a vele beszélgető újságírónak, aki úgy emlékezett vissza erre a beszélgetésre, hogy Filatyev ujjai remegtek a stressztől, miközben egyik cigarettája után szívta a másikat.

Filatyev katona családban született a déli Volgodonszk városában, és a húszas évei elejét a hadseregben töltötte. Miután a 2000-es évek végén Csecsenföldön szolgált, közel egy évtizedig egy orosz húsipari vállalatnak dolgozott, majd 2021-ben anyagi okokból ment vissza a seregbe.

Orosz katonák és páncélozott harci járművek a rosztovi régióban 2022. február 22-én

MTI / EPA / Jurij Kocsetkov

Visszaemlékezésében arról írt, hogy amikor az egyébként kimerült és rosszul felszerelt egységével február végén rakétazápor mögött megrohamozták Ukrajnát, semmilyen logisztikai támogatást nem kaptak, de még azt sem tudták, mi is a cél, és miért van háború. „Hetekbe telt, mire megértettem, hogy egyáltalán nincs háború orosz területen, és hogy mi csak megtámadtuk Ukrajnát” – mondta a The Guardian újságírójának. Memoárjában pedig leírta, hogy miután az orosz hadsereg elitjét jelentő ejtőernyősök elfoglalták a herszoni tengeri kikötőt, azonnal elkezdték elrabolni „a számítógépeket és minden értékes árut, amit csak találtunk”. Aztán kifosztották a konyhákat, hogy élelmiszerhez jussanak.

„Mint a vademberek, mindent megettünk ott: zabot, zabkását, lekvárt, mézet, kávét... Nem törődtünk semmivel. (...) A legtöbben egy hónapot töltöttek a mezőkön, a kényelem, a zuhanyzás és a normális étel leghalványabb jele nélkül. (...) Minden, ami körülöttünk volt, hitvány érzést keltett bennünk; nyomorultként csak a túlélésre törekedtünk” – írta.

Filatyev hosszasan szidta a hadsereg „leépülését”, azt, hogy elavult eszközeik és járműveik vannak, amelyek miatt az orosz katonák ki vannak téve az ukrán ellentámadásoknak. A háború előtt kapott puskája például rozsdás volt.

Filatyev egysége a háború elhúzódásával közel egy hónapon át egy lövészárokban rekedt, amely ukrán tüzérségi tűz alatt állt. Filatyev egyik szeme a sártól elfertőződött, kis híján megvakult. Elmondása szerint a fronton egyre nőtt a frusztráció: a katonák szándékosan lőtték le magukat, hogy sebesültként elmenekülhessenek a frontról és 3 millió rubel kártérítést gyűjtsenek be. Igaz, a sebesült katonák sem jártak jól, mert sokan közülük hónapok óta várnak a kifizetésekre. A katonai kórházakban Filatyev elégedetlen katonákkal találkozott, köztük az áprilisban ukrán rakéták által elsüllyesztett Moszkva cirkáló sebesült matrózaival, akik kiordítottak egy rangidős tisztet a szobájukból.

Orosz katonák egy páncélozott harcjárművön a Donyeck megye déli részén fekvő Volnovahában 2022. március 26-án

MTI / EPA / Szergej Ilnyickij

A hadsereg belső életéről kitálaló katona a The Guardiannak azt mondta, hogy mióta nyilvánosságra kerültek a visszaemlékezései, az egész egysége megszakította vele a kapcsolatot. De szerinte az egység tagjainak 20 százaléka egyenesen támogatta a tiltakozását. Sokan mások pedig csendes beszélgetések során mondták el neki, hogy vonakodva, de tisztelik a saját területük védelmében harcoló ukránok hazafiságát, miközben Oroszország rosszul bánik a saját katonáival.

Bár Filatyev az első, aki klaviatúrát ragadott és kiírta magából a történteket, nem ő az egyetlen katonai forrás, amelyik kinyitotta a száját. Nemrég az Oroszországban már betiltott iStories orosz oknyomozó oldal közzétette egy másik orosz katona vallomását, aki kamerán keresztül elismerte, hogy lelőtt és megölt egy civil lakost az egyik ukrán városban.

Az orosz katonák romló moráljáról már nem sokkal az invázió kezdete után, márciusban beszámolt a Pentagon. Az amerikaiak szerint ennek részben az volt az oka, hogy az orosz katonák kezdetben azt sem tudták, miben vesznek részt, ráadásul többségük olyan fiatal volt, akik korábban nem is vettek részt efféle harcokban. Áprilisban az Institute for the Study of War amerikai agytröszt elemzői azt írták: „A katasztrofálisan alacsony orosz morálról és a folyamatos logisztikai kihívásokról szóló gyakori jelentések azt jelzik, hogy a kelet-ukrajnai orosz egységek tényleges harci ereje számokban kifejezve töredéke a papíron meglévőnek”.

A nyáron pedig a brit hírszerzés már arról számolt be, hogy ugyan ukrán oldalon is vannak dezertálások, de az orosz oldalon még az is előfordul, hogy fegyvert rántanak a katonák egymás ellen. Esetenként egész orosz alakulatok tagadják meg parancsok végrehajtását, de megesett, hogy tisztek és az általuk vezényelt katonák között fegyveres szembenállás alakult ki.

Oroszország ukrajnai csapatai nagyrészt szerződéses katonákból állnak: önkéntes katonákból, akik határozott idejű szerződéseket írnak alá a szolgálatra. Ám a háborúban egyre több orosz katona nem hajlandó harcolni, haza akar menni. Orosz jogvédők szerint több száz, több ezer katona tagadja meg a parancsot.

Orosz katona dolgozik az Azovstal acélgyár területének aknamentesítésén

AFP / KONSTANTIN MIHALCHEVSKIY

A Kreml egyelőre nem akar általános mozgósítást az elvesztett csapatok pótlására, ehelyett az elemzők szerint „titkos, hibrid” kampányt folytat a friss katonák toborzására: katonai magáncégeket alkalmaz (mint például a Wagner csoportot), meghosszabbítja a jelentkezők korhatárát, több pénzt ígér. Megint más társasághoz tartoznak a csecsenföldi erős vezető, Ramzan Kadirov által felügyelt speciális, félautonóm egységek. Ugyanakkor az orosz seregben tapasztalható bajokra utal például az is, hogy az oroszok már a börtönökből toboroznak katonákat, és felmerült, hogy észak-koreai „önkéntes” katonákat is bevetnének az ukránok ellen.

Borítóképen: Orosz katona egy lerombolt áruház romjait nézi a Donyeck megye déli részén fekvő Volnovahában 2022. március 26-án. Fotó: MTI / EPA / Szergej Ilnyickij