Magyarországon a lakosság 19,7 százaléka van kitéve a szegénység kockázatának, de nem mi vagyunk az utolsók a régió országai közül
A statisztikai hivatal adatai szerint Romániában a legrosszabb a helyzet, és a cseheknél a legkisebb a veszélyeztetett népesség aránya.
MTI
Az Európai Unióban 94,6 millió embert, a lakosság 21 százalékát fenyegette szegénység vagy társadalmi kirekesztés 2023-ban, a számok enyhe csökkenést mutatnak a 2022-es, 95,3 milliós (22 százalék) adatokhoz képest – közölte szerdán az Eurostat.
Az Európai Unió statisztikai hivatalának jelentés szerint az érintett lakosság olyan háztartásban élt, amely a szegénység és a társadalmi kirekesztés, a súlyos anyagi és társadalmi nélkülözés vagy a munkanélküliség kockázatával szembesült.
A szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának kitettek aránya 2023-ban az uniós országok között eltérő volt. A legmagasabb értékeket Romániából (32 százalék), Bulgáriából (30 százalék), Spanyolországból (27 százalék) és Görögországból (26 százalék) jelentették. Ezzel szemben a legalacsonyabb arányt Csehországban (12 százalék), Szlovéniában (14 százalék), Finnországban és Lengyelországban (mindkettő 16 százalék) jegyezték fel.
A jelentés szerint Magyarországon a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának kitettek aránya a teljes lakosságszámhoz viszonyítva tavaly 19,7 százalék volt.
A közepesnél kicsit rosszabbul élők helyzete valóban javult 2010 óta, ennek viszont az volt az ára, hogy az igazán szegények magukra maradtak. Ráadásul javulást akkor sikerült elérni, amikor az egész világgazdaságnak jól ment, amint válság van, rögtön látszik, mennyire sérülékeny Magyarország.
Súlyos következményekkel jár és meglepő fordulatokat hozhat az a tulajdonosi összetétel, amely a kormány döntése alapján kialakul a magyar védelmi ipar meghatározó vállalatainál.