A közepesnél kicsit rosszabbul élők helyzete valóban javult 2010 óta, ennek viszont az volt az ára, hogy az igazán szegények magukra maradtak. Ráadásul javulást akkor sikerült elérni, amikor az egész világgazdaságnak jól ment, amint válság van, rögtön látszik, mennyire sérülékeny Magyarország.
„Mi vagyunk azok, akik fel fogjuk számolni a szegénységet, amit a baloldal hagyott itt maga után” – mondta Orbán Viktor a Fidesz kampánynyitóján. És azt most egy pillanatra hagyjuk is, mennyire jó ötlet 14 év kormányzás után elmúltnyolcévezni – eddig simán bejött a Fidesznek –, nézzük, mit mondanak maguk a számok! Hogy állunk most a szegénység felszámolásával, mit sikerült eddig elérni, és hol nincs eredmény?
Nehezen felejthető pillanat volt, amikor 2018-ban megjelent az Eurostat friss szegénységi mutatója, és az állt benne, hogy egy év alatt kétmillió magyar kijött a szegénységből. Ez természetesen nem lehetett igaz, de megkérdeztük a KSH-t, és ők elmagyarázták, mi történt. Addig azt kérdezték a statisztika összeírásakor, hogy képes lenne-a a háztartás egy nagyobb összegű váratlan kiadást kifizetni, aztán az Eurostat szólt, hogy konkrét számot mondjanak, a szegénységi küszöb értékével (ami akkor 74 ezer forint volt) tegyék fel a kérdést. Ennyit számított az, hogy nem csak megérzésből kellett válaszolni.
Szóval igen, a módszertan nagyon sokat jelent, amikor arról van szó, hogy mekkora a szegénység. De akárhogy is számolunk, gyakorlatilag minden mutató ugyanazt az eredményt adja ki, amit a Tárki 2022-es Társadalmi Riportja így foglalt össze:
Nagy feltűnést keltett és sok díjat elnyert A fehér várkastély című, Japánban, az Edo-korban játszódó társasjáték. Az alapötlete olyan, hogy elsőre nem is érti az ember, hogy lehet ezt kivitelezni, de az első játék után kiderül: A fehér várkastély rászolgált a sikerére.
Pálinkás József, az MTA volt elnöke a Népszavának arról is beszélt, hogy a magyar kormánynak nincs semmiféle tudománypolitikája, csak kósza ötletei.
A Gyurcsány-tánc óta nem láttunk ilyet.
