Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Donald Trump két nemzetbiztonsági tanácsadója, Keith Kellogg és Fred Fleitz? készülve arra, hogy az amerikai elnökválasztáson Joe Biden alulmarad, már kidolgozott egy tervet az ukrajnai helyzet rendezésre. Eszerint Kijev csak akkor kapna fegyveres segítséget az Egyesült Államoktól, ha hajlandóak tárgyalni a békéről, amennyiben pedig Oroszország tartózkodna attól, hogy leüljön a tárgyalóasztal mellé, akkor számolniuk azzal, hogy az USA még több fegyvert fog szállítani Ukrajnába.
Az America First Policy Institute nevű agytröszt által közzétette tervekről maga Kellog és Fleitz, a szervezet elnökségének két tagja beszélt egy interjúban. Állításuk szerint már be is mutatták az általuk kidolgozott tervet Trumpnak, aki ugyan nem értett egyet minden szavával, de azért kedvezően reagált. Steven Cheung, Trump szóvivője mindeközben felhívta a figyelmet arra, hogy csak Trump vagy kampánystáb erre felhatalmazott tagjainak nyilatkozata tekinthetők hivatalos álláspontnak.
A javaslat nagy változást jelentene a háborúval kapcsolatos amerikai álláspontban, valószínűleg az európai szövetségesek, valamint a Republikánus Pártján részéről is ellenállásba ütközne. Az ukrán külügyminisztérium nem válaszolt a tervvel kapcsolatos megkeresésekre, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pedig azt nyilatkozta a Reutersnek, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök továbbra is nyitott a tárgyalásokra, de a békére vonatkozó terveknek igazodnia kell a valósághoz.
Kellogg szerint kulcsfontosságú lenne, hogy Trump választási győzelme esetén Oroszországot és Ukrajnát gyorsan tárgyalóasztalhoz ültessék, és szerintük Moszkvára azzal is lehetne hatni, ha Ukrajna esetleges NATO-csatlakozását hosszabb időre elhalasztanák. Fleitz pedig kifejtette, Ukrajnának nem kell hivatalosan területet átengednie Oroszországnak, igaz, nem valószínű, hogy rövid időn belül visszanyerik az ország teljes területe feletti tényleges ellenőrzést.
“Trump elnök ismételten kijelentette, hogy második hivatali idejének egyik prioritása az lesz, hogy gyorsan tárgyalni kezdjenek az orosz–ukrán háború befejezéséről. Az Oroszország és Ukrajna közötti háború soha nem történt volna meg, ha Donald J. Trump lett volna az elnök” – nyilatkozta Cheung.
Joe Biden jelenlegi elnök kampánystábja szerint azonban Trump nem érdekelt abban, hogy szembeszálljon Putyinnal.
Az Egyesült Államok több mint 70 milliárd dollárnyi katonai segélyt küldött Ukrajnának Moszkva inváziója óta.
