Tetszett a cikk?

„Nem engedhetjük, hogy az ellenfél sokkal jobban fel legyen fegyverezve, miközben nekünk meg van kötve a kezünk” – érvelt Donald Tusk miniszterelnök a szejmben.

Lengyelország, Litvánia, Lettország és Észtország már márciusban közölte, hogy kilép a gyalogsági aknákat tiltó ottawai egyezményből a szomszédos Oroszország, illetve Belarusz katonai fenyegetése miatt.

A fegyvereseket és civileket egyaránt megölő és megcsonkító taposóaknák a fegyveres konfliktusok után is a földben maradnak, ami tartós veszélyt jelent a civilekre. Ezért született a használatukat betiltó, 1999 óta hatályos egyezmény, amelynek azonban Oroszország, az Egyesült Államok, Kína, India, Izrael, Észak- és Dél-Korea nem tagja.

A lengyel kormány most azt mondja: továbbra is mindent megtesznek a konfliktushelyzetekben a civil lakosság védelmére, de a biztonság a legfontosabb. Ukrajnában Oroszország gátlástalanul, minden konvenciót felrúgva támad. Ha aknákkal lehet lelassítani az ellenség mozgását az agresszió elindulása után, az éppen a civil lakosság érdekét is szolgálja – mondják a katonák.

„Tudom, nagyon erősek az ellenérvek, de kérem a kormány tagjait, őrizzék meg az ellenálló képességüket” – figyelmeztetett a kormányfő, mert a haza védelme az elsődleges szempont.

A törvényjavaslat bizottságok elé utalását – ez olyasmi, mint a magyar Országgyűlésben a korábbi házszabály szerint a részletes vitára bocsátás – minden frakció frakció megszavazta kedden a lengyel képviselőházban, tehát valószínű, hogy a törvényt elfogadják majd. Ez esetben az sem várható, hogy Andrzej Duda köztársasági elnök megtagadná az aláírását. Ha aláírja, a kilépés hat hónap múlva válik érvényessé.

Mindez azért is fontos belpolitikai szempontból, mert heves harc folyik a szavazatokért az elnökválasztás első fordulója után.

Donald Tusknak fontos, hogy erős, határozott vezetőként fellépve segítse pártja elnökjelöltjének, Rafal Trzaskowski varsói főpolgármesternek a győzelmét a június 1-jei második fordulóban, már csak azért is, mert jobboldali ellenfelei a lengyel szuverenitás feladásával, idegen érdekek kiszolgálásával vádolják. Ugyanez nagyon jól jön Wladyslaw Kosiniak-Kamysz védelmi miniszternek is, aki egyúttal a Parasztpárt elnöke, és miután az általa támogatott jelölt, Szymon Holownia parlamenti elnök 5%-os eredményével csúnyán leszerepelt vasárnap, pártja most teljes erővel Trzaskowskit támogatja.

Május 18-án az összes jelölt eredményét összegezve a jobboldaliak szereztek többséget, és ennek tudatában a jobboldali jelölt, Karol Nawrocki nem is próbálja meggyőzni a baloldali és liberális szavazókat. A kormánypártok nagy dilemmája az, hogyan lehet meggyőző gesztusokat tenni a jobboldali szavazók megnyerésére, de úgy, hogy a baloldaliakat és liberálisokat se riasszák el. Hiszen akik például ellenzik a taposóaknák engedélyezését, és több más kérdésben is rossz szájízzel figyelik, hogy a liberális jelölt szerintük feladja lényeges elveit, azok, ha nem is maradnak otthon június 1-jén, kisebb lelkesedéssel fognak kampányolni Trzaskowski mellett. Márpedig minden szavazat számít, hajszálon múlhat majd a végeredmény.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!