A neten terjedő videók szerint a helyi lakosok egyre több helyen mennek az utcára az oroszok bevonulása után, sőt van, ahol a saját testükkel akadályozzák a konvojok haladását.
Az ukrán operatív parancsnokság az összecsapás idejéről és helyszínéről nem közölt információkat.
Több helyen is terveznek a mariupolihoz hasonló átmeneti tűzszünetet a civil lakosság kimenekítésre, de egyelőre az sem tűnik biztosnak, hogy az oroszok betartják a humanitárius folyosó teljes hosszában a fegyvernyugvást.
Ami Európa távoli sarkaiban történik, az hatni fog egész Európára – figyelmeztet a BBC elemzése.
A védelmi kiadásokat a GDP 3%-ára emelik, a hadsereg létszámát 250 000 főre, és bevezetik az önkéntes alapkiképzés lehetőségét – erről tárgyalt a héten a lengyel parlament.
A Japán-tenger irányába lőttek ki azonosítatlan fegyvert.
A civilek elhagyhatják a várost, az ukrán erők viszont maradnak és harcolnak tovább Mariupolért.
Az amerikai külügyminiszter a BBC-nek ugyanakkor elismerte, nem tudja megmondani, meddig tarthat a konfliktus.
A város köré blokádot vont az orosz haderő. A polgármester szerint fontos lenne egy tűzszünet, hogy legalább az alapvető infrastruktúrát helyreállíthassák és a civilek kimenekülhessenek.
A vonatok folyamatosan érkeznek a határokhoz, de vélhetően ez még csak az első menekülthullám. Az orosz hadsereg taktikát váltott, egyre sűrűben érik támadások a civil lakóövezeteket nem precíziós, nagy területen pusztító eszközökkel.
Az autójukat szitává lőtték, az egyik újságíró megsérült.
Az ukrán elnök azt kérte az európaiaktól, hogy menjenek ki az utcára és támogassák Ukrajnát.
Josep Borrell szerint, ha a helyzet úgy kívánja, további szankciókat foganatosítanak Oroszország ellen.
Lindsey Graham dél-karolinai szenátor szerint egy Putyin elleni merénylet „nagy szolgálatot tenne az országnak – és a világnak”.
A második ilyen egyeztetés csütörtökön zajlott, de túl sok eredményt nem hozott.
Azt mondta, nem azért jön, hogy sétát tegyen, hanem mert hasznos akar lenni.
Az orosz elnök arról nem beszélt, hogy lehetne Fehéroroszországnak tengerpartja, ami annyiból megnyugtató, hogy a NATO-tagállam Lettország és Litvánia áll az ország és a Balti-tenger között.
„Ez embertelen. Ez a nemzetközi jog megsértése” – hangoztatta a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg.
194-en sérültek meg a robbantásban.
Napóleon kora óta nem vettek rész háborúban.
