A koronavírus-járvány idején ugyan máshol keletkezik élelmiszerhulladék, mint korábban, csökkenésről azonban nincs szó. Ráadásul a környezeti kár szempontjából a kidobott élelmiszer ugyanolyan rossz, mint a műanyag, és a hasznosítás kapacitásai is végesek. De mi a megoldás?
Tudósok egy csoportja szerint a tények és a kitaláció összemosódása jelentősen hátráltatja azokat a hosszú távú célokat és döntéseket, amikre szükség lenne azért, hogy élhető maradjon a bolygó.
Növényi alapú, szezonális alapanyagokból dolgozó éttermek, minimálisra csökkentett hulladék: a koronavírus-járvány és a rendkívül nehéz helyzet sem fékezett meg néhány hazai vendéglátóhelyet abban, hogy fenntartható(bb)an működjön.
Az UNICEF jelentése szerint a koronavírus-járvány alatt mintegy 3 milliárd ember nem tud szappannal és tiszta vízzel mosakodni.
Jövő héten is rengeteg esőre számíthat Dél-Wales környéke, úgyhogy a helyzet tovább romolhat.
A koronavírus-járvánnyal a házhozszállítás és így az étel- és italtárolók piaca is felpörgött, miközben hamarosan eljön a határideje az egyszer használatos csomagolóanyagok betiltásának. Az alternatívák azonban, ahogy a példákon is látjuk, nem feltétlenül jelentenek minden szempontból jobb, olcsóbb, és zöldebb lehetőséget.
Évek óta sejtették, de tavaly ősszel be is bizonyosodott, hogy szennyezett a talaj Budakalász központjában az egykori textilgyár területén. A szennyezés nehezíti az egykori ipari terület hasznosítását, de problémát jelenthet a Szentendrei Regionális Déli Vízbázis számára is. A helyzet pontos felmérése és rendezése meghaladja a kisváros anyagi lehetőségeit.
Az idei tél nemigen tizedelte meg az áttelelő petéket.
A magyar zöldek több mint 400 európai és dél-amerikai szervezettel együtt emelték fel a szavukat a szabadkereskedelmi egyezmény ellen, aláírásgyűjtést is indítottak.
Számos ország a zöld törekvések helyett inkább a környezetkárosító beruházások mellett döntött a koronavírus-járvány miatt.
Míg az emberek többségének prioritás, egy 26 országban végzett felmérés szerint a magyarok azok között vannak, akiknek kevésbé fontos a fenntarthatóság. Még a Közel-Kelettől és Törökországtól is elmaradunk.
Míg tudományosan elfogadott tény csak az 1980-as évek végén lett az, hogy az olajipar és az autók óriási egészségügyi és környezeti károkért felelősek, a The Guardian most olyan dokumentumokat mutatott be, amelyek szerint a nagy olajcégeknél akkor ezt már évtizedek óta titkolták.
Terhes nőket vizsgáltak Kaliforniában, bennük és az újszülöttjeikben is megtaláltak számos mesterséges anyagot. Voltak köztük lágyításhoz, égésgátláshoz, rovarirtáshoz használatos vegyületek, de több tucat anyag esetében a kutatók nem tudták megmondani, hogy honnan származnak.
Ahogy kezdett visszatérni az élet a rendes kerékvágásba, elkezdett emelkedni a nitrogén-dioxid szintje a levegőben.
Nincs elég példány a kockás mézevőkből, amelyek tovább adhatnák a párkereső éneket.
A megalkotója szerint ugyanakkora védelmet biztosít a biológiailag lebomló, virágmagokat rejtő szájmaszk, mint egy otthon készített textil változat.
Háromszor egymás után szerezte meg az első helyet az indiai főváros a legszennyezettebb területek listáján.
Bioüzemanyag-termelést indított a Dunai Finomítóban Százhalombattán a Mol Zrt. Az ehhez szükséges beruházás mostanra készült el teljesen, de már egy éve zajlik a próbaüzem.
Egy nemzetközi kutatás résztvevői megvizsgálták Közép-Európa vízzel kapcsolatos és éghajlati viszonyait a római kortól napjainkig
Két, túlbonyolított stratégia is foglalkozik azzal, hogyan csillapítsák a forgalmat a fővárosban, csak az marad ki, ezt hogy kívánják elérni. A korábbi hibákból pedig nem tanult az önkormányzat. Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnökének és Tóth Csaba, a csoport szakértői testületének tagjának véleménycikke.
