szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Teljesen át kellene alakítanunk a társadalmi és gazdasági rendszereket ahhoz, hogy megelőzzük a katasztrófát. Az előrejelzések alapján ha nem változtatunk gyorsan és radikálisan, akkor 2050-ig ugyanígy pusztul majd a Föld.

Zhvg
A világ egyik legsürgetőbb problémája a környezet védelme, a klímaválság, a fenntarthatóság. Ezekre nekünk különös figyelmet kell fordítanunk, ezért kiemelt helyen is kell kezelnünk. Innen új alrovatunk címe is: Zhvg.
Friss cikkek a témában

Ma jelent meg magyarul az az IPBES (Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatások védelmével foglalkozó Kormányközi Platform) jelentésének vezetői összefoglalója, melyet a Greenpeace Magyarország tett közzé.

A jelentés az elmúlt 50 évet tekinti át és a világ ökológiai állapotát mutatja be. A tudósok az egész földi életet végveszélybe sodró folyamatokat írják le, és arra a következtetésre jutnak: teljesen át kell alakítanunk a társadalmi és gazdasági rendszereinket, mert

a jelenlegi irányokkal egyáltalán nem tudjuk megőrizni a természetet és elérni a fenntarthatósági célokat.

Ehhez az IPBES közreadta az élővilág összeomlásának elkerüléséhez szükséges politikai forgatókönyveket is.

Az IPBES jelentés elkészítésén három évig dolgoztak a tudósok, és összesen 15 ezer tudományos és kormányzati forrást dolgoztak fel hozzá. Ötven szakértő koordinálta a munkát, és 310 tudós vett részt benne a világ 145 országából, köztük magyarok is. Az 1800 oldalas dokumentum az elmúlt öt évtized változásait értékeli, átfogó képet nyújtva a gazdasági fejlődés irányairól és a természetre gyakorolt hatásukról.

A jelentés vezetői összefoglalóját a Greenpeace azzal a céllal tette közzé, hogy segítse azokat, akik szeretnének megbízható forrásból ismereteket szerezni, kutatnak, szakdolgozatot írnak vagy szakpolitikai döntéseket megalapozó dokumentumokat állítanak össze a benne szereplő témákról.

Valdemir Cunha / Greenpeace

 A jelentés legfőbb tényei és megállapításai:

  • Az elmúlt 50 évben megduplázódott az emberiség. A globális gazdaság eközben közel négyszeresére, a globális kereskedelem pedig tízszeresére nőtt. Ezek együttes hatása jelentősen megnövelte a világ energia- és anyagszükségletét is. 
  • A szárazföldi területek 75, és a tengerek és óceánok 66 százalékát alakította át az emberi tevékenység.
  • Az emberi tevékenység miatt minden eddiginél több, körülbelül egymillió fajt fenyeget a kipusztulás. 
  • 2016-ra az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban használt 6 190 háziasított emlősfajtából 559 kihalt (ez több mint 9%), és legalább további ezret fenyeget a kihalás veszélye.
  • 47 százalékkal csökkentek az ökoszisztémák kiterjedését és állapotát jelző globális mutatók a becsült természetes alapvonalhoz képest, és évtizedenként további 4 százalékot meghaladó csökkenés várható.
  • 28 százalékra zsugorodott az őslakos népek tulajdonában lévő, vagy általuk kezelt területek mérete, beleértve ebbe a védett természeti területek 40 százalékát, valamint a 37 százalékát az összes fennmaradó, kevés emberi beavatkozással terhelt területeknek.
  • 60 milliárd tonna megújuló és nem megújuló erőforrást nyerünk ki évente a természetből. Ez a 1980-as értékhez képest 100 százalékos növekedést jelent. 
  • 1980 óta 15 százalékkal nőtt minden évben az egy főre eső anyagfelhasználás.
  • 1700 és 2000 között a vizes élőhelyek 85 százaléka tűnt el. A fogyatkozásuk üteme jelenleg háromszor gyorsabb, mint ahogyan az erdők fogyatkoznak.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Dobos Emese Gazdaság

Elmondták, mi jelenti a legnagyobb kockázatot az emberiségre

A jövő héten kezdődő davosi Világgazdasági Fórum előtt mutatják be a Globális Kockázatok című jelentést. Nem meglepő, hogy a világgazdaságra nézve jelenleg a környezeti tényezők és a klímaváltozás jelentik a legnagyobb veszélyt.