A hűtőrendszerek energiahatékonyságának javítása éghajlatbarát hűtőközegek felhasználásával 2060-ra 210–460 milliárd tonnával csökkenthetné a szén-dioxid kibocsátást.
Az ENSZ és a Nemzetközi Energiaügynökség szakértőinek véleménye szerint az éghajlatot felmelegedő hűtőközegek, például a fluorozott szénhidrogének használatának csökkentése 0,4 Celsius fokkal csökkenthetné a felmelegedést az évszázad végére.
A légkondicionálás energiahatékonyságának megduplázása 2050-ig 1300 gigawatt energiával csökkentené a villamosenergia-felhasználást, ami megegyezik Kínában és Indiában 2018-ban széntüzelésű erőművekben előállított villamosenergia-termelésével. Így akár 2,9 milliárd dollár megtakarítást eredményez a villamosenergia-költségekben.
A jelentés szerint a hatékonyabb légkondicionálásnak egyéb előnyei is lennének, mint például a gyógyszerek és oltások életmentő hűtőberendezéseinek jobb hozzáférése, a jobb levegőminőség, valamint az élelmiszer-veszteség és a hulladék csökkentése.
A jelentés szerint becslések szerint 3,6 milliárd légkondicionáló használnak világszerte, és ez 2050-re 14 milliárdra nőhet, ha a hűtés mindenki számára elérhető lesz.
A hűtőrendszerek energiahatékonyságának javítása éghajlatbarát hűtőközegek felhasználásával 2060-ra 210-460 milliárd tonnával csökkenthetné a szén-dioxid kibocsátást – olvasható a Guardian által ismertetett tanulmányban.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programja és a Nemzetközi Energiaügynökség szakértőinek véleménye szerint az éghajlatot felmelegedő hűtőközegek, például a fluorozott szénhidrogének használatának csökkentése 0,4 Celsius fokkal csökkenthetné a felmelegedést az évszázad végére.
A légkondicionálás energiahatékonyságának megduplázása pedig 2050-ig 1300 gigawatt energiával csökkentené a villamosenergia-felhasználást, ami megegyezik Kína és India 2018-as, széntüzelésű erőművekben előállított villamosenergia-termelésével. Így akár 2,9 milliárd dollár megtakarítást eredményez a villamosenergia-költségekben.
A jelentés szerint a hatékonyabb légkondicionálásnak egyéb előnyei is lennének, mint például a gyógyszerek és oltások életmentő hűtőberendezéseinek jobb hozzáférése, a jobb levegőminőség, valamint az élelmiszer-veszteség és a hulladék csökkentése.
Becslések szerint 3,6 milliárd légkondicionálót használnak világszerte, és ez 2050-re 14 milliárdra nőhet, ha a hűtés mindenki számára elérhető lesz.
