Zhvg
A világ egyik legsürgetőbb problémája a környezet védelme, a klímaválság, a fenntarthatóság. Ezekre nekünk különös figyelmet kell fordítanunk, ezért kiemelt helyen is kell kezelnünk. Innen új alrovatunk címe is: Zhvg.
Már nem főként gázból és szénből nyerünk energiát Európában, hanem 2020-ban a villamosenergia 38 százalékát megújuló energiaforrások szolgáltatták – összegezte az Euractiv.com az Ember és az Agora Energiewende agytrösztök hétfőn közzétett jelentésének eredményeit.
Eszerint 2020-ban ezekből a forrásokból származott az energia az Európai Unióban:
- fosszilis tüzelőanyagok (37 százalék)
- atomenergia (25 százalék)
- szél- és napenergia (14 és 5 százalék)
- vízenergia és bioenergia (19 százalék).
Összességében a szél- és a napenergia mértéke nőtt jelentősen tavaly, a megújulók közül pedig a vízé és a bioenergiáé nagyjából stagnált.
A megújulók térnyerése és a szén, valamint a földgáz csökkenése azt jelenti a jelentés készítői szerint, hogy az európai villamosenergia-termelés 29 százalékkal tisztábbnak számít, mint 2015-ben volt.
Mindezek mellett az Európai Unió 32 százalékot irányzott elő a megújulók részesedésének a teljes energiamixben 2030-ra, ez azonban a szakértők szerint nem lesz elég a klímacélok eléréséhez – legalább 38-40 százalékra kellene ezt emelni.
A jelentés arra is rámutat, hogy nagyok a különbségek az EU-s országok között is: míg Dánia már megújulókból nyeri az energia 62 százalékát, hét európai ország – így Portugália, Románia, Ausztria, Olaszország, Csehország, Szlovákia és Bulgária – alig lépett előre 2015 óta a megújulók terén.
Magyarország is még az energia jelenleg 59 százalékát fosszilis tüzelőanyagokból nyeri az adatok szerint, az atomenergia is jelentős, a megújulók pedig csak néhány százalékot tesznek ki.
