„A Kárpát-medence földrajzi tulajdonságai miatt rendkívül érzékeny a környezeti változásokra, és egyre szárazabb lesz az évek alatt – mondta Balogh Lili, az Agroökológia Hálózat koordinátora a hvg.hu-nak. – Ez a legtöbb nagy mennyiségben termesztett szántóföldi növénynél problémát fog okozni, mert bár vannak szárazságtűrők, a mostani kukorica- és napraforgófajták például kifejezetten vízigényesek. Ha egy kritikus időszakban (mondjuk csírázás után) nem kapnak elég csapadékot, akár az egész éves termés is elmaradhat, így a vízszabályozási politika lesz a jövő egyik kulcskérdése”.

Szüretelők dolgoznak a villányi borvidéken 2020. október 29-én

MTI

A nagy vízigényű fajták, például cukorrépa, burgonya, lucerna a kutatások szerint kizárólag öntözéssel lesznek termelhetők, bár ez a módszer jóval magasabb költséget, így kevesebb hasznot jelent. A hiányzó csapadék kompenzálására pedig vízmegtartó módszereket kell majd alkalmazni, amelyek ugyancsak növelik a költségeket.

A sokszorosan nemesített növények és a monokultúrák lesznek leginkább kiszolgáltatva a környezetváltozásnak, mivel a mostani hibrid növények alkalmazkodóképessége rendkívül alacsony. A romló körülmények között egyre több tápoldatra és egyéb input anyagra (ilyen például a műtrágya, növényvédőszer) lesz szükségük az életben maradáshoz és a kívánt termésátlaghoz, a jelenlegi input anyagok viszont nagyban hozzájárulnak a felmelegedéshez.

Így gyakorlatilag egy ördögi körbe kerülhet az emberiség: a környezeti változások miatt növelni kell a tápoldatok használatát, ezek tovább növelik az üvegházhatású gázok koncentrációját a légkörben, ezzel párhuzamosan emelve a növénytermesztéshez szükséges tápoldatmennyiségeket is.

De a növényvédőszerek a környezet mellett a méhekre is komoly veszélyt jelentenek.

MTI

„A műtrágyázást és más vegyianyagok használatát klíma- és természetvédelmi okokból ki kell vezetni a mezőgazdaságból – hangsúlyozza Botár Alexandra, a Magyar Természetvédők Szövetségének munkatársa –, erre jelent egészséges alternatívát az ökológiai gazdálkodás, ami klíma és természetbarát is egyben.”

Ha a csökkenő, ráadásul egyenlőtlenül eloszló csapadékot pótolni tudják a gazdák, a zöldségeknél és gyümölcsöknél a termés mennyiségére pozitív hatással is lehet a felmelegedés, feltéve, ha a talaj tápanyagtartalma nem csökken és a beporzási problémák sem lesznek drasztikusak.

Az öntözés mellett gondolni kell a szárazságtűrő fajok termesztésére is, mint például a szőlő, az aszály és az ezzel kapcsolatos károk ugyanis ennél a növénynél is komoly problémákat okozhatnak. A szüret eleinte előrébb fog tolódni, majd a hosszúsága is lerövidül.

„A termésátlagot nehéz megmondani egy-egy növényfajnál, mert ez attól is függ, hogyan termesztjük, illetve, hogy melyik fajtáról van szó" – magyarázta Balogh Lili a hvg.hu-nak. Paradicsomból például rengeteg nemesített fajta van, ezek különbözően fognak reagálni az elkövetkezendő változásokra: a sokféle genetikai állománnyal rendelkező tájfajták tudnak majd könnyebben alkalmazkodni.

Őszibúza vetés műtrágyázás után

MTI

A szántóföldi növényeknél a tavaszi vetésűek (búza, árpa, rozs, napraforgó) lehetnek a nagy vesztesei a változásnak, míg az őszi vetésűek (őszi búza, őszi árpa) egyre nagyobb hozamnövekedést mutathatnak. A búza hektáronkénti hozama azonban 0,04–0,09 tonnával, az árpáé 0,03 – 0,05 tonnával fog csökkenni minden évben az Agrárgazdasági Kutató Intézet becslése szerint. A tavaszi vetésű növényeknél összességében 30 százalékos terméscsökkenéssel számolnak, az őszieknél pedig időjárás függvényében szintén nagy lehet a termésingadozás.

Az alacsonyabb termésátlag, akárcsak a drágább termelés magasabb árakat hozhat. Más növények esetében a munkaerőhiány hajtja fel az árakat. A pirosbogyós gyümölcsök Nógrád megyében például megteremnek, viszont nincs ember, aki leszedje őket a bokrokról. A málnánál azonban más probléma is van: a növény már napjainkban is küzd a felmelegedéssel, mivel ez a növény a hidegebb klímán tud jól teremni. Így a termésátlaga évről évre drasztikusan csökken, az ára pedig ezzel párhuzamosan növekszik, előbb-utóbb pedig eljön majd az a lélektani határ, amely fölött már senki sem fogja megvenni a gyümölcsöket. Az már a gazdák döntése, hogy ezek után megmaradnak-e az utolsó elfogadott árnál, vagy befejezik a termesztést.

„A klímaváltozás nagy nyertesei a gyógy- és fűszernövények lehetnek, amelyek a fajok sokfélesége miatt könnyen alkalmazkodnak a változó éghajlathoz” – olvasható az éghajlatváltozás Kárpát-medencére gyakorolt esetleges hatásait vizsgáló ITM-jelentésből.

A takarmánygabona fejtrágyázását végzik egy 50 hektár területű tritikálé - a búza és a rozs keresztezésével létrehozott szemes gabonaféle takarmánynövény - táblában

MTI

Az állattenyésztők is válságba kerülnek

A takarmánynövények esetében mind a vetés, mind az aratás időpontja változni fog, a hozamok tekintetében pedig erős csökkenés várható, ami felveti a kérdést: mi lesz az állattenyésztéssel?

Balogh Lili szerint azoknak a gazdáknak lesz a legnehezebb, akik sok azonos fajtájú állatot tartanak egy (zárt) helyen, azaz az ipari állattartásban. A szabadtartású állattartásnak a takarmányozása is jobban megoldott, hiszen az állatok többnyire olyan legelőkön legelnek, amelyek kultúrnövények termesztésre nem alkalmasak. A szabadtartásos módszerrel az antibiotikumos kezeléseket is csökkenteni lehetne, mert a lelegelt gyógynövények megerősítik az állatok immunrendszerét, de önmagában az is segít, hogy az állat nagy területen mozog, hiszen így csökkenhet a fertőzések esélye.

Szarvasmarhatelep Mezőhegyes közelében

MTI

Az állatok trágyája növeli a talajok szervesanyag tartalmát, illetve a benne található mikroorganizmusok számát, aminek köszönhetően a talajok szénmegkötő képessége is fokozódik. Így nemhogy zéró mennyiségű szén-dioxid kerülne a levegőbe, de egyenesen negatívba görbülne az emisszió mértéke, mert az a szén-dioxid, ami a levegőbe került volna, a trágyából a földbe kerül, nem az atmoszférába. A mikroorganizmusok pedig megkötik és feldolgozzák. A növények persze trágya nélkül is megkötik a szén-dioxidot, adott mennyiségű kender például ötször annyi CO2-t köt meg egy évben, mint egy ugyanakkora területű erdő.