Már folynak az Európai Unió tudományos nagyberuházásaként bukaresti, prágai és szegedi helyszínnel megvalósuló, az angol elnevezés (Extreme Light Infrastructure) rövidítése alapján ELI-nek hívott lézerkutató központ előkészítő munkái - közölte pénteken az ELI HU Fejlesztés-szervező Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetője a csongrádi megyeszékhelyen.
A román, a cseh és a magyar fél a helyszín és finanszírozás előkészítésén dolgozik - mondta Lippényi Tivadar a tudományos nagyberuházásról rendezett szegedi tanácskozás szünetében.
A szakember hangsúlyozta, hogy a helyszínenként 250-280 millió eurós fejlesztéshez mindhárom ország az Európai Unió strukturális alapjának forrásait kívánja felhasználni, így az idő a beruházás legkomolyabb ellenfele, hiszen 2013-ig le kell kötni a szükséges összegeket, 2015-ig pedig el kell számolni azok felhasználásával.
Attoszekundumos lézerekkel kapcsolatos kutatások
Ezzel párhuzamosan ki kell dolgozni a három helyszínen, de egy intézményként működő központ közös irányítási struktúráját is. Ennek első terveit az ELI létrehozásában együttműködő tizenhárom ország konzorciumának júliusi ülésére elkészítik - tudatta Lippényi Tivadar.
A kutatóközpont magyarországi részlege a Szegedi Tudományegyetem 10 hektáros területén valósul majd meg. Itt a nagyon rövid impulzusidejű, úgynevezett attoszekundumos lézerekkel kapcsolatos kutatások zajlanak majd.
Karel Jungwirth, a Cseh Tudományos Akadémia fizikai kutatóközpontjának vezetője a tájékoztatón elmondta, hogy az ötven éve indult lézerkutatás rendkívül fiatal tudományág, amelynek területén a csúcsberendezések teljesítménye az utóbbi tíz esztendőben tízmilliószorosára növekedett. A közös kutatóintézetben folyó munkával ezt a teljesítményt akarják néhány ezerszeresével tovább növelni.
Európa a lézerkutatásban világelső
Az utóbbi tizenöt évben négy lézerkutatással foglalkozó szakember kapott fizikai Nobel-díjat, és az ELI-nek köszönhetően újabb tudósok érdemelhetik ki ezt az elismerést, hiszen olyan kutatási infrastruktúra jön majd létre, amilyen sehol máshol nem létezik még a világon - szögezte le a szakember, hozzáfűzve: Európa - eltérően más tudományágaktól - a lézerkutatásban világelső, és az új központnak köszönhetően még hosszú ideig megőrizheti ezt a pozícióját.
Nicolae Victor Zamfir román projektvezető kifejtette, hogy Bukarest mellett a nukleáris fizikára vonatkozó kutatások zajlanak majd, és megépül egy, a jelenleg használatosnál ezerszer nagyobb teljesítményű gammaforrás.
A román kutató közölte, hogy a három helyszínen párhuzamosságok nélkül, egymást erősítve folyik majd a munka, és az eredményeket értékelve később dől el, hogy végül hol épül meg az a "szuperlézer", amellyel a most készülő rendszereknél mintegy ezerszer nagyobb teljesítménysűrűség lesz elérhető.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát. Nem tudja megvédeni légterét, és esélye sincs arra, hogy ehhez szükséges eszközöket szerezzen be. Izrael pedig csak azért áll le, mert Donald Trump úgy akarja.
Ez azért furcsa, mert másfél éve még ő kérte ezt. A magyar miniszteri biztos jelezte, hogy szó sem lehet a tárgyalások felfüggesztéséről.
Az Átlátszó által indított per tárgyalására mást küldött maga helyett a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
