Pekingben nemcsak a sportolók versenyeznek az idővel: gyakorlott szakemberek csapata napi huszonnégy órában dolgozik az olimpiai sportközpont laborjában, közel 4500 vér- és vizeletminta elemzésén, tiltott szerek után kutatva. Ám munkájuk csupán egy része annak a versenynek, ami a tudósok és a sportolók között oly régóta tart. Utóbbiak ráadásul mindent megtesznek azért, hogy egy lépéssel előrébb legyenek a legújabb szűrőmódszereknél.

Erőpróba. Az úszás már menthetetlen? © AP

"Az élsport legmagasabb szintjén gyakorlatilag mindenki doppingol, az atlétika, a kerékpár, az úszás és a sífutás pedig egyenesen menthetetlen" - nyilatkozta a Der Spigel című német hetilapnak a szövetségi nyomozóiroda (FBI) által nemrég lekapcsolt mexikói Angel Heredia. Az egykori drogbáró szerint, akinek van elég pénze, annak olyan egyedi, személyre szabott doppingszereket állítanak elő a kémikusok, amelyek kimutathatatlanok, az eredeti vegyületekben megváltoztatnak ugyanis néhány molekulát.

"Nem minden élsportoló érintett, de bizonyos sportágak nagy versenyein lehetetlen bejutni a döntőbe dopping nélkül" - avatja be a részletekbe a hvg.hu-t Bakanek György doppingszakértő, sportorvos, a MOB Orvosi Bizottságának egykori tagja. Majd folytatja: a labdarúgás, az asztalitenisz, a torna, a tenisz és a vívás sportágaknál nem igazán jellemző a dopping. Bakanek szerint a jelenlegi formájában teljesen fölösleges a doppingszerek tiltólistája, a legjobbaknak eszükbe sem jut ezek közül választani; olyan szerekkel turbózzák fel magukat, amit nem keresnek az ellenőrök, így nem is tudják kimutatni a tesztek során. Az ellenőrök soha nem fogják utolérni a szereket megalkotó vegyészeket - teszi hozzá.

A doppingszakértő szerint, amíg ekkora pénz van a sportban, reménytelen a küzdelem: azt, aki nyerni akar, az egészségkárosodás, sőt a halál veszélye sem tántorítja el. Szinte valamennyi tiltólistán lévő és oda fel nem került szernek komoly következményei lehetnek, az azonnali vagy későbbi egészségkárosodás sok esetben kivédhetetlen. Egyes szerek kitolják a fáradtságküszöböt, a szervezet "túlműködik", így ez akár halállal is végződhet. A fáradtság a figyelmeztető jelzés: ha ezt kikerüljük, a szervezet olyan kimerültségi állapotba juthat, hogy leáll a szív.

A krónikus doppingszerek közül az anabolikus szteroidok a legveszélyesebbek. Ezek hatására megváltozik az egyensúly a mozgás aktív és passzív szervei között. Ez azt jelenti, hogy fejlődik az izomzat, de nem fejlődik hozzá a csont és az ízület, erős diszkrepancia (egyenetlenség) alakul ki a szervezetben. Ezért fordulhat elő a sportolóknál fáradásos, illetve szakításos törés. A gyógyszerek hatására maga az izomzat is sérülékenyebbé válik. A doppingszereknek komoly májkárosító hatásuk is ismert. A szív- és vérkeringési rendszert is "kicsinálhatja" a szer; gyakori mellékhatás, hogy miközben gyarapodik a szívizomzat, elveszti rugalmasságát, romlik a vérellátás, s innen egyenes út vezet a szívinfarktushoz. De számolhatunk más egészségügyi problémával is: különféle bőrelváltozásokkal, hajhullással, illetve nőhet a rák kockázata.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) nemrég bejelentette az első esetet: a spanyol Maria Isabel Moreno EPO-tesztje pozitív lett, ám a NOB elnöke, Jacques Rogge jóslata szerint 30-40 atlétánál hasonló eredményekre lehet majd számítani a nyári játékok alatt. Mint ismert, az EPO-t gyógyászatilag a vérszegénység kezelésére használják, ám mivel arra készteti a csontvelőt, hogy több vörösvértestet termeljen, egészséges embereknél fellendíti a vér oxigénfelvételét, illetve leadását. A szer nyoma hamar eltűnik a szervezetből, s  „amikor a szer kiürül, a vizeletteszt negatív lesz, ám a szervezetben megmarad a hatása, tovább erősítve a sportolót” - fogalmazott Don Catlin, a Los Angeles-i nonprofit kutatóintézet, az Anti-Doping Research alapítója, aki szintén tesztel Pekingben.

Annak érdekében, hogy sikerüljön rajtakapni a sportolókat, az olimpiai anti-dopping labor látványosan megnövelte a vizsgálatok számát: az athéni olimpiához képest több mint ezer, a sydneyi játékokhoz képest pedig kétszer annyi tesztet hajtottak végre. Jóllehet a NOB és a Doppingellenes Világszervezet (World Anti-Doping Agency, WADA) is új vizsgálati technikákat fejlesztenek, nem árulnak el részleteket a jelenlegi olimpián már most alkalmazott eljárásokról sem.

Vizelet-teszt. Vajmi kevés? © AP

Ez a titkolózás a múlt hónapban győzelmet is aratott a WADA számára a Tour de France-on. A laborok nyakon csíptek néhány kerékpárost, akik az EPO tartósabb változatát, a CERA-t alkalmazták. Miután a sportolókat megfogták, kiderült, hogy a WADA a svájci gyógyszergyártóval, a Roche-sal dolgozott olyan új eljáráson, amivel a CERA-t ki lehet mutatni. Sajnos a gyógyszer általános változatai mindenhol felbukkannak. Mivel mindegyik kémiai összetétele különbözik az eredeti verziótól, a kutatóknak minden egyes típusra ki kell fejleszteniük a megfelelő szűrőmódszert. (A szakemberek az EPO eltérő formáit az elektroforézissel mutatják ki, amely a molekulákat töltésük alapján választja el. A mesterséges verzió töltése különbözik a szervezetben természetesen termelődő peptidétől.)

A nemzetközileg elismert szakember szerint az EPO-nak sokkal több verziója kerül felszínre, csakúgy, mint a rokon szerek, az eritropoezist serkentő újgenerációs hatóanyagok (ESA, erythropoiesis stimulating agent). A szakember reméli, hogy a tömegspektroszkópia használatával – kémiai analitikai módszer töltött anyagi részecskék tömegének meghatározására – egyszerű vizsgálattal is szűrhető lesz az EPO összes formája és variánsa. A tömegspektroszkópia tévedhetetlen módja a szűrésnek, ám, noha a technológiát jelenleg más tiltott szerek kimutatására már használják, az EPO molekula kémiai szerkezete egyelőre nem teszi lehetővé a hagyományos tömegspektroszkópiával történő méréseket.

A másik jelentős kihívás az antidopping hatóságok számára a növekedési hormon (human growth hormone, HGH). Ez a szer gyakorlatilag megegyezik a szervezet által termelt legtöbb növekedési hormonnal. Génszereléssel létrehozott hormon, amelyet genetikailag módosított baktériumok termelnek. A HGH szűrésére jelenleg használt módszert először az Athénban használták, Pekingben már széleskörűen bevetik. A teszt a vérben lévő hormonok arányát vizsgálja. Mario Thevis, a German Sport University Cologne doppingmegelőző kutatója szerint „ha a sportoló HGH-t használ, az arányok jelentősen megváltoznak, ez pedig mérhető”. Thevis jeleneg egy jóval érzékenyebb teszten dolgozik, amely a HGH különböző változatait képes kimutatni.

Noha a WADA titkolózik új fejlesztéseiről, egy újfajta megközelítés részletei már napvilágra kerültek, s elképzelhető, hoyg ezekkel legyőzik az EPO- és a HGH-szűrések nehézségeit. A microarray technológiát használva a szakemberek gyorsan megtalálhatják a különböző szerek által indukált biológiai változásokat. „Az új módszer nem egy bizonyos szer után kutat, hanem annak a szernek a bizonyos hatását keresi” – fejtegette Theodore Friedmann, a San Diego-i Egyetem orvosa, aki a WADA-nál is dolgozik. Ennek az új megközelítésnek köszönhetően úgy átalakítani egy szert, hogy az a tesztnek láthatatlan legyen, már nem lesz lehetséges.

Míg a NOB azon fáradozik, hogy a ma csalókat csípje nyakon, a sportolók már a következő nagy lökés után kutatnak, ami célba juttatja őket 2012-ben. Pekingben a legtöbb pozitív doppingteszt – és a NOB-elnök szerint legalább 40 ilyen lesz – valószínűleg szteroidokat és EPO-t mutat ki, ám a jövő doppingja ennél jóval összetettebb lesz. Íme a legígéretesebb vagy a legveszélyesebb jelöltek a következő olimpiára.

Doppinglabor Budapesten. Kimutathatatlan szerek © MTI

Növesszünk több izmot génekkel. Úgy manipulálni a géneket, hogy megakadályozzák a természetes izomnövekedést gátló szerek termelődését, lehetővé teszi a sportolók számára, hogy extra izomtömeget növesszenek. Egérkísérletekben a miostatin (fehérje, ami a testünkben az izomnövekedést szabályozza) blokkolásával több mint 60 százalékos izomtömeg-növekedést értek el. Sőt, ennél jóval ígéretesebb a miostatingátlók túltermelődése által előidézett izomnövekedés. Kísérletek során a nőstény állatokat 81 százalékkal, a hímeket pedig 116 százalékkal pumpálta fel. Az emberi klinikai vizsgálatok eredményei egyelőre még függőben vannak.

Turbózzuk a vért pirulával. Ki ne szeretne egy olyan kapszulát, amely ugyanazt a rekordjavító hatást hozza, mint a szintetikus EPO, ám injekciózás és lebukás nélkül? Az új szer – ami klinikai kísérleti fázisban van – ráveszi a testet, hogy azt érzékelje, a vér oxigénszintje leesett. Ezáltal megugrik a vörösvérsejtek számának termelése, ami nagyban javítja a teljesítményt. Amikor a véroxigénszint leesik, az oxigénhiány által indukált faktor, azaz a HIF (hypoxia inducible factor) fehérje fokozza a vörösvérsejt-termelést. Amikor az oxigén mennyisége eléri a megfelelő mértéket, a HIF hatása gyengül, és a sejtképződés megáll. Néhány sportoló már használhat HIF-stabilizátort, de az egészségügyi kockázatok egyelőre ismeretlenek.

Növesszünk több véredényt. Ha valakit nem zavar, ha közvetlenül a szívébe vagy a végtagjaiba kap injekciót, az érbelhártya növekedési faktort (VEGF, vascular endothelial growth factor) neki találták ki. A VEGF az új erek kialakulásáért felelős, az elméletek szerint általa több oxigén és tápanyag áramlik az izmok, a tüdő és a szív között, különösebb megterhelés nélkül. Tehát nagyobb erőkifejtést tudnának a sportolók produkálni a megméretéseken. A VEGF olyan génterápia, amely szív- és érrendszeri betegek számára nyújthat segítséget, az új erek növesztésével ugyanis életben maradhatnak, valamint elkerülhetővé válik az amputáció. Ám ez nem egyszerű beavatkozás, és nem a doppingteszten való lebukás az egyetlen rizikója: a szabályozatlan VEGF által létrejött érnövekedés daganathoz és áttétekhez is vezethet.

Kevesebb fájdalom, több haszon. A sportolók tudják, hogyan kell tűrni. Ám a fájdalomküszöböt felemelve a szenvedés csak sokkal nagyobb megerőltetés esetén fog bekövetkezni. Patkánykísérletek során béta-endorfint (a központi idegrendszer által termelt morfin-szerű anyag) juttattak az állatok gerincfolyadékába, ezáltal a szervezet kibocsátotta saját fájdalomcsillapító endorfinjait. A fájdalomérzet jelei blokkolódnak, mielőtt elérik az agyat, de kiküszöböődik a morfiummal és más fájdalomcsillapítókkal tapasztalt álmosság- és ködösségérzet. Noha a fájdalomküszöb megemelése javíthat a teljesítményen, hátránya, hogy a súlyos sérüléseket és a túlzott túlterhelést is figyelmen kívül hagyja.

Csak az adott izmot erősítsük! Azok a biciklisták, akik erőteljesebb lábat szeretnének, de nincs kedvük hatalmas izomtömeggel tekerni, vagy azok a teniszezők, akiknek csupán a vállizmaik gyengébbek, most fellélegezhetnek. Egy inzulinszerű növekedési hormont, az IGF-1-et az izomba fecskendezve elérhető az adott izom növekedése. Ezt a University of Pennsylvania orvosa, H. Lee Sweeney fedezte fel, miközben az izomsorvadásra keresett megoldást, kiküszöbölve a mellékhatásként jelentkező nemkívánatos többletnövekedéseket, mint amilyen a daganat vagy a szívnagyobbodás. A célzott terápiás kezelés ráadásul nehezen kimutathatóvá teszi a doppingteszteken az IGF-1-et. Sweeney szerint mióta a kutatás nyilvános lett, a hozzá érkező emailek felét sportolók írják. A szakember a WADA-val dolgozik, de mások, akik hasonló technikán fáradoznak, lehet, hogy nem.

Több izom, kevesebb pattanás. Ki ne akarná a szteroidok izomépítő hatását heresüllyedés és pattanásos mellékhatások nélkül? Ezt ígéri a SARM (selective androgen receptor modulators). A SARM olyan speciális szövetekhez kötődik, amilyen az izom és a csont. Néhány szteroidtól eltérően nem hat válogatás nélkül a prosztatára, a májra vagy más szövetekre. Ráadásul szájon át szedhető, nyoma sincs a tű- vagy bőrfoltoknak. A szer áldás lehet az izomsorvadásban szenvedő betegek és azon sportolók számára, akik aggódnak a szteroidok használatából eredő egészségügyi kockázatok miatt. Túl jó, hogy igaz legyen? Talán: elképzelhető, hogy a SARM kimutatására alkalmas teszt előbb kész lesz, mint ahogy a kapszula piacra kerül. A WADA addig nem mond semmit, míg meg nem fogják az első ilyen szert használó sportolót.

Feltöltődés vérpótlóval. Az EPO és a visszafecskendezett vér egyre inkább kimutatható, így a sportolók kénytelenek lesznek vérpótlókhoz nyúlni némi extra oxigén reményében. Több sportoló is használt már mesterséges vért a múltban, egy kerékpáros csaknem bele is halt. Néhány új készítmény is hasonló problémákat okozhat. A Journal of the American Medical Association nemrég beszámolt arról, hogy a művérkészítmények szívrohamot és halált is okozhatnak. De vannak alternatívák. Az egyik amerikai gyógyszerfejlesztő azt állítja, hogy kísérleti anyaguk ötvenszer hatékonyabb az oxigénszállításban, mint a természetes vér, a régi készítmények minden hátránya nélkül. A másik pedig levédett egy olyan vérkészítményt, amelyet háromdimenziós nanorészecskék alkotnak, s így oxigénszállításra alkalmas. Állítólag a vérpótlók kimutathatók, de a vizsgálat nem rendszeres.

Újgenerációs EPO. A Tour de France-on elkapták Ricardo Ricco-t, mivel az EPO-hoz hasonló CERA-t használta. Mielőtt a szer a piacra került, a gyártó a WADA-val együttműködve kifejlesztette a tesztet, amely a Ricco-hoz hasonló élenjáró sportolókat leplezi le. Ez vagy annak a jele, hogy a WADA egy lépéssel már a sportolók előtt jár, vagy annak, hogy segítségre van szüksége ahhoz, hogy minden EPO-variánst kimutathasson.

Pumpáljuk az izomrostot. A sportolók jóval több fáradtságnak is ellenálló izomrosttal büszkélkedhetnek, mint a semmittevők. Ám egy új kutatás szerint a szakadék csökkenthető, mégpedig egy gén segítségével, ami új rostokkal gazdagítja tulajdonosát. A San Diego-i kutatóintézet, a Salk Institute szakemberei szerint egy már létező szer, a GW1516 nevű többkomponensű vegyület növeli ennek a génnek a szintjét, amely 68 százalékos növekedést eredményezett egerekben. A Salk kutatói szintén együtt dolgoznak a WADA-val, hogy a GW1516 is kimutatható legyen.

Mire jó a mustár? Recept a legújabb áttöréshez: dörzsöljünk szét az egész testen mustárolajat. A San Diego-i Egyetem szakembere, Randy Johnson rájött, hogy ha egereket mustárolajjal dörzsöl, szervezetükben természetes EPO termelődik, miáltal megnő a vörösvérsejtek száma is. Az még egyelőre tisztázatlan, hogy a mustárolaj hogyan hat a sportolói teljesítményre, és vajon mennyi esély van miatta a szívrohamra.