A tőkeemelés lehetséges a törzstőkén felüli vagyonból, azaz szabad eredménytartalékból, tőketartalékból, vagy például új üzlettárs bevonásával. Nem feltétlenül kell azonban a tagok pénzbeli forrásait kimeríteni vagy a cég tartalékait erre felhasználni,

megfelelő megoldást nyújthat erre a problémára az apporttal, azaz nem pénzbeli hozzájárulással történő tőkeemelés.

Apportálni az új Ptk szerint dolog tulajdonjogát, vagyoni értékű jogot vagy követelést lehet. A dolog fogalmába beletartozik valamennyi ingó dolog és ingatlan, azaz tőkeemelés lehetséges saját tulajdonban álló autó, haszongépjármű, számítógép, a cég működéséhez szükséges gépek, berendezések, készülékek tulajdonjogának a cégre történő átruházásával.

Apport tárgya azonban nem csupán hasznos, a cég működéséhez használható eszköz tulajdonjoga lehet, hanem jelentős értékkel bíró műalkotás is.

Így ha a tagok rendelkeznek festményekkel, szobrokkal, értékes vázákkal, vagy egyéb műalkotásokkal, akkor a törzstőke emelés azok tulajdonjogának a cégre történő átruházásával is megoldható, ugyanis a műalkotások apportja esetén sem sérülnek a hitelezői érdekek, hiszen a műalkotások is értékkel bírhatnak, és az idő múlásával értékük jelentősen emelkedhet.

Az apport tárgya ingó és ingatlan dolgokon kívül vagyoni értékű jog is lehet. Vagyoni értékű jognak minősül például egy más tulajdonában álló földön lévő földhasználati jog vagy bérleti jog. Ebbe a körbe tartozik azonban a szellemi alkotásokon fennálló vagyoni jogok átengedése is, amely magában foglalhatja az alábbiakat:

szerzői vagyoni jogok átruházása ott, ahol a vagyoni jogok átruházhatók, például reklámozás céljára megrendelt művek, szoftverek, filmek, videoklipek, reklámvideók esetében;

szerzői felhasználási jogok átengedése ott, ahol az átruházás kizárt a jogszabályok alapján és csak felhasználási engedély adható – többek között dalok, zeneművek, fotók, képzőművészeti alkotások, iparművészeti alkotások, építészeti művek, grafikai művek, így például logók, arculatok, brandek szerzői vagyoni felhasználási jogainak átengedése;

• védjegy jogok átruházása vagy átengedése;
• földrajzi árujelző (földrajzi jelző és eredetmegjelölés) jogok átengedése vagy átruházása;
• know-how jogok átruházása vagy átengedése;
• üzleti titokhoz fűződő vagyoni értékű jogok átengedése vagy átruházása;
• domain használati jogosultság átruházása, átengedése;
• szabadalmi jog átruházása, átengedése;
• formatervezési mintaoltalom jogának átengedése, átruházása;
• használati minta oltalom jogának átengedése, átruházása;
• növényfajta-oltalom jogának átengedése, átruházása.

„Valamennyi vagyoni értékű jog esetén akkor apportálhatja a tag az adott vagyoni értékű jogot, ha azzal maga a tag és nem a cég rendelkezik. Ilyen például egy céglogó, vagy akár teljes vállalati brand is lehet apport tárgya, amennyiben azt nem a cég rendelte meg és fizette ki, hanem a tag, vagyis ha a tag rendelkezik az azokon fennálló szerzői vagyoni jogokkal, mert ő maga alkotta azokat meg, vagy pedig ő rendelte meg és szerezte meg azokat a logót, brandet tervező személytől" – emeli ki Horváth Katalin, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda szakértője.

A vagyoni értékű jog értékét kft.-k esetében meghatározhatják maguk a tagok, de a fenti szabály miatt nagyobb értékű jogok esetén (például szabadalmak, know-how, szoftverjogok, mintaoltalmak) érdemes lehet független könyvvizsgálóval vagy az adott területen szakértelemmel rendelkező szakértővel (szabadalmak, iparjogvédelmi jogok esetén például szabadalmi ügyvivővel vagy erre szakosodott ügyvédi irodával) megvizsgáltatni és értékeltetni a vagyoni értékű jogot.