Egyhangú szavazással támogatta az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottsága kedden a munkaidő-szervezés egyes kérdéseiről szóló javaslat részletes vitára vitelét.

A tájékoztatás szerint a munkaidő-szervezés átalakítása segíti, hogy a dolgozók a változó gazdasági környezetben is megtarthassák munkahelyüket, a bérezésük pedig folyamatos és egyenletes legyen. A munkáltatóknak pedig biztosítja a megfelelő munkaerőt.

Mint megírtuk, a törvénymódosítás szerint július 1-től a beosztás szerinti napi munkaidő legfeljebb 12, a heti munkaidő éves átlagban maximum 48 órás lehet a javaslat szerint. Ha a munkaadó és a munkavállaló írásban megállapodik, akkor egy nap alatt akár 24 órás munkaidőt is meg lehet határozni, de egy héten 72 óránál többet semmilyen esetben nem lehet dolgozni.

A dolgozóknak hetente két pihenőnapot mindenképp ki kell adni, de ezeket nem kötelező egyenlően beosztani. Ha valakinek egyenlőtlen a munkaidő-beosztása, akkor egymást követő hat ledolgozott nap után minimum 40 óra pihenőidő jár. Mégpedig úgy, hogy legyen benne egy teljes naptári nap, amikor éjféltől másnap éjfélig egyáltalán nem kell dolgoznia. Havonta legalább egy pihenőnapot mindenképp vasárnapra kell beosztani.

Ha valakinek egyenlőtlen a munkaidő-beosztása, akkor amikor a szabadságát kiszámítják, a mostani szabály szerint a heti pihenőnapja és a munkaszüneti nap nem számít munkanapnak. Ezt most megváltoztatnák: júliustól a munkaszüneti nap is beszámítana a szabadság kiadásakor, ha egyébként beosztanák az embert dolgozni akkor is.

A törvényjavaslat a munkaidőkerethez nyúlna hozzá több ponton is. Ezt a fajta időbeosztást akkor alkalmazzák, ha nem általános munkarendben dolgoznak egy cégnél. A mostani szabályok szerint egy év az az időszak, amin belül be lehet osztani egy hosszabb munkaidőkeretet, és ezen belül lehet elszámolni a felhasznált, illetve fel nem használt munkaórákat. Ha átmegy a parlamenten a módosítás, akkor kollektív szerződéssel a háromszorosra, három éves időszakra is ki lehet bővíteni ezt az időszakot.

A Vasas Szakszervezeti Szövetség határozottan tiltakozik a munka törvénykönyvének tervezett módosítása ellen, és követelik a munkavállalók érdekeit sértő módosítás tervezetének visszavonását - közölte Balogh Béla, a szakszervezeti tömörülés országos elnöke. Főként azt nem tudják támogatni, hogy a munkaidőkeret hossza a jelenlegi egy évről három évre módosuljon. Hozzátette, az időkeret emelésével tovább nőne a munkavállalók kiszolgáltatottsága.

A munkaügyi ellenőrzések és a szakszervezeti tapasztalatok szerinte ma is azt mutatják, hogy a legtöbb vita és konfliktus ezen a területen van, még akkor is, ha a benyújtott javaslat indoklása a munkavállalók érdekeire is hivatkozik.

Az egyéves munkaidőkeret alkalmazása kollektív szerződés mellett ma is lehetőség, amellyel a munkáltatók közül egyre többen élnek, jóllehet ez megterhelő a munkavállalók számára. Balogh Béla szerint már most sem mindig megfelelően adják ki a pihenőidőt, és gyakori a 10-21 napot meghaladó egybefüggő munkavégzés.

Azt mondta, a törvénytelenségek és szabálytalanságok mellett megengedhetetlen, hogy a valamikori két havi munkaidőkeret egyoldalúan három éves munkaidőkeretre nőjön, miközben a semmitmondó korlátozás mellett a munkavállalói érdekek, a család és munka egyensúlya, a magánélet teljesen alárendelődik a munkáltató akaratának.

Az "egyéni képviselői indítványok hátterében látszik egy-egy multinacionális vállalkozás erős lobbi tevékenysége, amit nem szabad megengedni, főként nem azon az áron, hogy a gazdasági érdekek előtérbe helyezésével a munkavállalók kiszolgáltatottsága tovább növekedjen" - közölte a szakszervezeti szövetség országos elnöke. Hozzátette, a tiltakozásukról több országgyűlési képviselőt is tájékoztattak, illetve minderről értesítették Kordás Lászlót, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökét.

Az LMP szerint a fideszes Bánki Erik vezette gazdasági bizottság a társadalmi egyeztetést megkerülve, sunyi módon nyújtotta be a törvénymódosítást, amivel a kormány a munkavállalókkal szemben az autóipari lobbi érdekeit akarja kiszolgálni.

A munkaidőkeret maximális időtartamának egy évről három évre emelése egyoldalúan a munkáltatóknak kedvez, még kiszolgáltatottabbá teszi a munkavállalókat és csökkenti a bérüket. A kormány hét év után sem érti, hogy az alacsony béreken alapuló gazdaságpolitika zsákutca - tették hozzá.