Farsangi fánk. Ami nélkül nincs mulatság © Bodrogi Eszter

A farsang magyar elnevezése a német "faseln” - fecsegni, fantáziálni, pajkosságot űzni szóból ered. A farsang zajos, táncos mulatságait egy ősi hiedelem hívta életre. A középkori emberek úgy gondolták, hogy amikor rövidek a nappalok és hosszúak az éjszakák a nap elgyengül és a hidegben, sötétben a gonosz szellemek életre kelnek a földön. Alakoskodással, zenével, tánccal akarták elűzni a gonoszt. Azért öltöztek ijesztő jelmezekbe, hogy elriasszák a halált, az ártást, a sötétséget és  a nap újra közel kerülhessen a földhöz. Az első maskarások halottas menetet utánozva masíroztak.

A karnevál elnevezés is összefüggésben áll ezzel, ugyanis a carnarvalet a felvonulás központi alakja nem más, mint a sírásó. Az eljátszott temetés után nagy mulatságot rendeztek, megünnepelték a tél eltemetését. Mára a régi babonákból csak a mulatság, az álarcos karnevál maradt, no meg a nagy evések. Sok faluban tyúkhúslevest és  töltött káposztát főznek a farsangi napokra, de gyakori étel a kocsonya is. Nem szólva arról, hogy farsang farkáig igen sok disznó is bevégzi a sorsát. Ami nélkül pedig elképzelhetetlen a farsang, kicsik-nagyok kedvence: a fánk.

Szalagos farsangi fánk mandulával

Hozzávalók: 40 dkg finomliszt, 10 dkg mandulaliszt, 2 dl meleg tej, 5 dkg élesztő, 5 dkg porcukor, 1 kávéskanál só, 5 dkg olvasztott vaj, 3 db tojás sárgája, 1 tojás, 0,5 dl rum, 1 narancs reszelt héja.

Minden hozzávaló legyen langyos. Én a lisztet is megmikrózom egy kicsit mielőtt átszitálom, majd elkeverem a mandulaliszttel. A  tojásoknak is langyosnak kell lennie. Minden hozzávalót a dagasztógépbe teszek, és 20 percig dagasztom. Ha nincs dagasztógépünk, akkor is addig kell dagasztani, amíg a tészta elválik az edény oldalától, és a kéztől is. A tésztát langyos helyen duplájára kelesztem, majd ujjnyi vastagra nyújtom.

Köröket szaggatok belőle, a közepébe mélyedést nyomva, ide kerül majd a lekvár. Letakarom egy konyharuhával, és hagyom még fél órát kelni. Egy nagy, mély serpenyőben olajat forrósítok kb. 10 cm magasan, majd egyszerre 2-3-4 darabot kezdek sütni a fánkok méretétől függően. Mikor az egyik fele szép piros lett (ez kb. 1 perc), akkor megfordítom, és gyorsan le is fedem. Így lesz a fánk szalagos, ha az egyik oldalát fedő nélkül, a másik oldalát pedig fedő alatt sütjük. Érdemes üveg fedőt használni, nehogy elégessük a fánkot.

Csöröge

© Bodrogi Eszter

Hozzávalók: 40 dkg finomliszt, 8 dkg vaj, 2 evőkanál porcukor, csipet só, 1 dl tejföl, 4 tojássárgája.

A lisztet a vajjal elmorzsoltam, majd a többi hozzávalóval rugalmas tésztát gyúrtam belőle. 1-1,5 órát pihentettem hűtőben. Lisztezett deszkára borítottam, majd vékony, kb. 2 mm vastag téglalapot nyújtottam belőle. Derelyevágóval rombusz formára vágtam, majd  mindegyik közepén egy metszést ejtettem. Ezen a lyukon áthúztam az egyik végét, így alakul ki a szokásos csörögeforma. Forró olajban, oldalanként 2-2 percig sütöttem, majd papírtörlőn lecsöpögtettem. Porcukorral megszórva tálalom.

Rózsafánk

Ugyanaz a tésztája, és az elkészítési módja is, mint a csörögének, csak nem rombuszformát, hanem három különböző méretű kört szaggatok belőle.  A legnagyobb köröket hatszor, a középsőket ötször, a legkisebb köröket pedig négyszer bevágom kissé a szélénél. A legnagyobb körök közepét tojásfehérjével megkenem és a közepeset mélyedésig belenyomom a közepébe, majd a legkisebb kört ugyanígy ragasztom rá. Forró olajban sütöm ezt is, szintén 2-2 percig oldalanként. Tálalásnál porcukorral meghintem, és a közepébe egy kanál lekvárt is teszek.

Bodrogi Eszter
(A szerző blogja: www.fuszereslelek.hu)