Szerencsére, ettől már messzire járunk. A pálinka nagy karriert futott be az elmúlt évtizedben. S tulipánkehelyben megérkezett a fine dining éttermek kínálatába is.  Az igazi, annak idején csak háznál ismert minőségek bekerültek a hivatalos kereskedelmi tételekbe is, mára több manufaktúra / pld. az agárdiak,a gyulaiak vagy a Tolna megyei Márton,és folytathatnánk még jó példákkal/  végtelenül igényes pálinkákat főz, és egymásután hozza el a csillogó aranyakat nemzetközi versenyekről. A pálinka divatba jött.

A pálinkakultúra kialakulásához és fejlődéséhez  pedig szükség volt néhány cezúrás lépésre. 2004-től az EU rendelete szerint a pálinka szót csak Magyarország és négy osztrák tartomány használhatja (utóbbiak ezen belül is csak a barackpálinkát). 2008-ban pedig megszületett  a Pálinkatörvény.

Horváth Szabolcs

Ez volt talán az eddigi legjobb év a magyar gasztronómia történetében, a pálinka azóta nem lehet akármilyen ízesített szesz. A Pálinkatörvény, a Magyar Élelmiszerkönyvben is rögzített előírása szerint, a pálinka csak Magyarországon termesztett gyümölcsből, szőlő törkölyéből, csak Magyarországon készülhet. Legalább 37,5 fokos, gyümölcstartalma 100 százalékos, tehát semmiféle aromát, pancsot, mézet nem tartalmazhat, a hosszú távon gondolkodó szakmabeliek, és az értő közönség nagy megelégedésére.

2010-ben pedig engedélyezték az otthoni főzést. Tavaly szeptembetől minden 18. életévét betöltött magánszemély 50 liter 86 térfogat százalékos pálinkát főzhet otthon évente. Az első reakciók között sokan tömeges alkoholmérgezést vizionáltak, pedig csak egy fű alatt művelt tevékenység fehéredett ki. Az így készült párlat a megfelelő adók befizetése után értékesíthető is.

A következő nagy változás lenne, a versenyszabályzatok erre lehetőséget is adnak, hogy a pálinkaversenyeken szereplő tételeket következetesen, minden esetben szúrópróbaszerű bolti visszavásárlásokkal ellenőriznék, ezzel kiküszöbölve a kereskedelmi forgalomba kerülő tételektől különböző, de azonosnak feltűntetett versenypálinkák hamis diadalmenetét. A rangos osztrák Destillatán már volt példa érem visszavonására ilyen esetben.

Másik, a bérfőzetett párlatok minőségének javulását elősegítő lépés lenne, ha a főzdéket nem a lefőzött mennyiség után kellene megfizetni, hiszen a jó pálinkába nem kerülhet sem elő, sem utópárlat. Viszont ha a főzdés igénytelen, többet keres egy ilyen panccsal, mint a kevesebb, de jó végtermékkel. Jó úton halad a pálinka, már csak segíteni, és ápolni kell ezt a fejlődést, és megismerni, szeretni a jó párlatokat.