A Fidesz frakcióvezetője az Alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló törvény ilyen tartalmú módosítását terjesztette be az Országgyűlésnek. A kormánypárti politikus leszögezte: emellett újra - változatlan formában - beterjesztik a különadóról szóló jogszabályt és "egy fillért nem adnak vissza." Lázár azt is megerősítette, hogy a módosítások után az AB nem hozhatna döntést a magánnyugdíjpénztári befizetéseket illető hétfőn elfogadott törvényről sem, illetve nem lehetne kiírni az MSZP által kezdeményezett népszavazást sem.

A tervezett módosítások szerint egyrészt az Alkotmányban kibővülne azoknak a területeknek a köre, amelyekről nem lehet országos népszavazást tartani: a jelenleg is ebben a körben szereplő költségvetés, a költségvetés végrehajtása, a központi adónemek, az illetékek, a vámok, valamint a helyi adók központi feltételei mellett a jövőben a járulékokról sem lehet referendumot tartani. A másik újdonság szerint pedig az AB-nek nem lenne döntési hatásköre olyan törvények tartalmával kapcsolatban, amelyekről nem lehet országos népszavazást tartani.

Lázár jános

A frakcióvezető kérdésre válaszolva elismerte, hogy ha az AB kedden nem helyezte volna hatályon kívül a különadóról szóló törvényt, akkor nem kezdeményezték volna a módosításokat.

Lázár hozzátette: az előterjesztésekről egyeztetett Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki "tökéletesen egyetértett" a javaslatokkal. A frakcióvezető tervei szerint két hét alatt megtárgyalhatja és elfogadhatja a parlament a most bejelentett módosításokat. Az Index információja szerint ugyanakkor a Fidesz vezetése már hétfőn este tudott arról, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találja a kormány egyik első intézkedését, Lázár pedig "a frakcióelnökség előtt ismertette a külföldön tartózkodó Orbán Viktor miniszterelnök álláspontját, aki – tekintettel arra, hogy a költségvetés számára létfontosságú, a magánnyugdíjpénztárakat érintő parlamenti döntés is a testülethez kerül – az Ab döntési jogköreinek szűkítését jelölte meg válaszlépésként".

Lázár tájékoztatója szerint a 98 százalékos különadóról szóló törvény az "arcátlan" végkielégítések ellen született és ez "mindent felülíró társadalmi érdek", éppen ezért ragaszkodnak a kormánypártok az életbe léptetéséhez. Az elmúlt hat hónapban egyébként a különadó bevezetésével egymilliárd forinttal maradt több az államkasszában, ennyivel kevesebb végkielégítést fizetett ki az állam a közszférában. Lázár szerint egyébként az általa kezdeményezett alkotmánymódosítás csak ideiglenes, az új alkotmány részletesen szabályozza majd ezt a kérdést.

Fenn vannak a parlament honlapján Lázár javaslatai

A képre kattintva elolvashatják az indítványt

Kedd kora délután felkerültek az Országgyűlés honlapjára Lázár Jánosnak, a Fidesz frakcióvezetőjének törvényjavaslatai - írja az MTI. Lázár János három képviselői önálló indítványt terjesztett a parlament elé: az alkotmány, valamint az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításáról szóló javaslatot, valamint - az eredetit lényegében változatlan formában hagyva - a 98 százalékos különadóról szóló előterjesztést.

Lázár János az általános indoklásban ezzel kapcsolatban azt írja, hogy az Ab széleskörű jogosítványokat gyakorol a normakontroll terén, ami a rendszerváltás első időszakában indokolt volt. A jogállam megszilárdulásával az alkotmánybíráskodás ilyen széles jogköre mára indokolatlanná vált - véli, hozzátéve, hogy "a javaslat megteremti a népfelség és pozitív jogi dogmatika közötti kellő egyensúlyt".

Lázár kimondaná az alaptörvényben, hogy "a közterhek viselésére szolgáló forrásokból, valamint az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek részéről juttatott jövedelemre, az adott adóévtől kezdődően, törvény a jövedelem mértékét el nem érő kötelezettséget állapíthat meg". Ezzel - mint az a részletes indoklásban olvasható - az alaptörvény meghatározza az elvonás legmagasabb mértékét. (Jelenleg úgy szól az alkotmány, hogy a közterhek viselésére szolgáló forrásokból, valamint az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek részéről jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmek tekintetében törvény, az adott adóévtől kezdődően, külön mértékű kötelezettséget állapíthat meg.)

Bábokká válnak?

Bánkuti András

A változtatás a kihirdetését követő napon lépne hatályba. Az Alkotmánybíróságról szóló törvényt a Fidesz frakcióvezetője úgy módosítaná, hogy első paragrafusát kiegészítené azzal a mondattal - hasonlóan az alaptörvény megváltoztatásához -, amely szerint nincs helye felülvizsgálatnak olyan törvény tartalmáról, amely az alkotmány vonatkozó bekezdése szerint országos népszavazással sem változtatható meg.

A törvény a kihirdetését követő napon lépne hatályba, rendelkezéseit pedig a folyamatban lépő eljárásokban is alkalmazni kellene. Lázár János kedden benyújtott harmadik javaslata a júliusban elfogadott, egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló törvénycsomag 98 százalékos különadót érintő részének megváltoztatása. A törvénymódosítás lényegében változatlanul hagyná az elfogadott jogszabályt, csak a dátumokat cseréli le. Ennek értelmében a magánszemélynek a különadó még megfizetendő összegét 2011. március 1. napjáig kellene megfizetnie. A törvény 2010. december 30-án lépne hatályba, rendelkezéseit pedig a 2010. január 1. napját követően megszerzett jövedelmekre kellene alkalmazni.

"Ezt a módszert Nurszultan Nazarbajev is meg fogja irigyelni"

Szekeres Imre szerint a Fidesz legújabb alkotmánymódosítási javaslata kapcsán nem az a kérdés, hogy az MSZP hogyan folytatja a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak eltérítése miatt indított népszavazási kezdeményezését, hanem az, hogy a Fidesz miért fél ennyire az érintett 3,5 millió embertől. A szocialista politikus elfogadhatatlannak nevezte a javaslatot. A Fidesz álljon ki és vívja meg az igazát, ezt hívják népszavazásnak és demokráciának - jelentette ki Szekeres Imre.

Volner János, a Jobbik frakcióvezető-helyettese szerint a különadót érintő alkotmánybírósági döntésre válaszoló fideszes reakció nem meglepő és nem is elegáns. Véleménye szerint az alkotmány egy olyan egyetemes alapértékeket megjelenítő jogi normát jelent, "amihez nem illik ötpercenként hozzányúlni", nem illik aktuálpolitikai céloknak alárendelni. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Fidesz eddig már hét alkalommal módosított alkotmányt. "Az alkotmánymódosítások gyakorlata a parlamenten belül már-már egy zoknicsere gyakoriságát idézi" - fogalmazott.

Schiffer András kezdeményezi az LMP választmányánál és frakciójánál, hogy vonuljanak ki az alkotmány-előkészítési folyamatból. A párt képviselőcsoportjának vezetője szerint a keddi alkotmánymódosítási javaslataival a Fidesz átlépett egy határt. "Ezt a módszert Nurszultan Nazarbajev is meg fogja irigyelni Kazahsztánban" - fogalmazott. Példátlannak nevezte, hogy a Fidesz a neki nem tetsző alkotmánybírósági döntésre így reagál, és akkor nyúl bele az alapvető alkotmányos rendszabályokba, amikor a parlamenti pártok éppen egy alkotmányozási folyamat kellős közepén vannak.

A pártok reagálásairól részletesebben itt olvashatnak.

Török Gábor: Hol van a Rubicon?

"Nem gondolom, hogy ezzel vége lenne a jogállamnak, de el kell ismernem, hogy ezek a lépések nem csupán elvtelenek (hiszen ellentétesek mindazzal, amit ellenzékben a Fidesz képviselt), de valóban átlépik azokat a határokat, amelyeket a magyar politika meghatározó, felelős szereplői az elmúlt két évtizedben többé-kevésbé igyekeztek tiszteletben tartani. Az Alkotmánybíróságot kormányzati szereplők részéről most olyan éles támadás érte, amelyre korábban még soha - a Bokros-csomag idején sem! – volt példa. Azért kár folyamatosan farkast kiáltani, mert nem fogjuk elhinni, ha tényleg közel jár…" - írja Török Gábor politológus a blogján.