A jegybanki alapkamat 7,5 százalékra módosult, ilyen alacsony szinten utoljára 2007 szeptemberében állt. Az MNB elnöke kijelentette: ha a jövő évi költségvetést a jelenleg ismert számok alapján fogadja el a parlament, akkor a GDP arányos államháztartási hiány 4 százalék alatt maradhat.

A bejelentett költségvetési kiigazítások nagyobbrészt strukturális elemekre épülnek, tartalmaznak azonban olyan nem strukturális elemeket is, amelyek fenntarthatósága hosszabb távon kétséges - mondta a jegybank elnöke. Simor András szerint a jövő évi költségvetési javaslat lehetővé teszi, hogy az államháztartási hiány a tervezett 4 százalékon belül maradjon.

Egy kérdésre válaszolva elmondta: a jövő évi költségvetés az alappálya mellett megvalósítható, a kockázatok között a közösségi közlekedés és az önkormányzati kiadások csökkentése áll.

A jegybank szerint intézkedéseket kellene életbe léptetni az állampapírpiac likviditásának bővítésére, főleg, ha az állam a forintkötvények kibocsátását szeretné növelni a jövőben - mondta Simor András.

Az MNB elnöke kiemelte: ezek az intézkedések megkönnyítenék a forint állampapírok piacra dobását. Kérdésre válaszolva hozzátette: a jegybank készített javaslatot az állampapírpiac likviditásának javítására, folytak és jelenleg is folynak az egyeztetések ebben a témában.

Az MNB birtokában jelenleg 210 milliárd forint állampapír van, "de nem gondolkodunk azon, hogy a lejárat előtt ezt a mennyiséget eladjuk" - mondta a jegybank elnöke.

Simor András jegybankelnök © MTI

Az Országos Érdekegyeztetési Tanácsban most folyó béregyeztetés kapcsán az MNB elnöke elmondta: fegyelmezett bérpolitikát kellene folytatni a munkaerő-piacon. A legutoljára közölt bérindex ugyanis 4,7 százalékot mutatott a versenyszférában, miközben a GDP reálértéken 6,7 százalékot esik - tette hozzá. A jegybankelnök szerint a teljesítményekkel arányos béremeléseket kellene végrehajtani.

Arra a felvetésre, hogy a forint hitelkamatok mikor lesznek versenyképesek a devizakamatokkal szemben, Simor András úgy válaszolt: önmagában a kamat, pontosabban a devizakamat nem képes megmutatni, hogy melyik alternatíva kedvezőbb. Hozzátette azt is, "szeretném, ha az ügyfelek a hitelfelvételkor elvégeznék az árfolyamkockázat elemzését, és ezt nemcsak öt hónapra vagy félévre előre tennék, hanem több évre szólóan végeznék el, megnézve azt is, hogy várhatóan mikor lesz euró Magyarországon." S ebben a döntésben szükséges az is, hogy a hitelintézetek hathatós segítséget nyújtsanak az ügyfeleknek.

A tanács indokai

A Monetáris Tanács indoklása szerint a reálgazdasági és inflációs folyamatokat, valamint a kedvező kockázati megítélést mérlegelve döntöttek az alapkamat csökkentése mellett. További kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha ezt az inflációs kilátások és a kockázati megítélés is lehetővé teszi - fűzik hozzá.

A tanács értékelése szerint a gazdaság 2010 közepén állhat ismét növekedési pályára. Az infláció az adóemelések miatt ugyan átmenetileg meghaladja a középtávú inflációs célt, de 2010 második felében már számottevően elmaradhat attól. A nemzetközi pénzügyi piaci környezet az elmúlt hónap során tovább stabilizálódott, bár az újabb megrázkódtatások kockázata nem hanyagolható el.

A középtávú inflációs kilátások a Monetáris Tanács megítélése szerint kedvezőek. Ennek fő tényezője a kereslet visszaesése, ami korlátozza a vállalati áremelési törekvéseket. A júliusi és augusztusi inflációs adatok is arra utalnak, hogy a gyenge kereslet következtében a vállalkozások csak részben tudták érvényesíteni az áfaemelést áraikban. Továbbra is kockázatot jelent azonban az, hogy a sorozatos inflációs sokkok a gazdasági szereplők inflációs várakozásait tartósan megemelhetik.

A külső egyensúly látványosan javul, amiben a fegyelmezett fiskális politika is jelentős szerepet játszott. Ugyanakkor kockázatot jelent, hogy a költségvetési kiigazítások olyan nem strukturális elemeket is tartalmaztak, amelyek fenntarthatósága hosszabb távon kétséges - fogalmaznak.

A munkaerő-piaci alkalmazkodás némileg elmarad a várttól a testület szerint. Az elmúlt hónapokban a gazdaság teljesítményéhez képest magas bérindex volt tapasztalható. Hosszú távú árstabilitás nem alakulhat ki a termelékenységnövekedést tartósan meghaladó reálbér-emelkedések mellett - figyelmeztetnek. A jövő évi adócsökkentés lehetőséget teremt arra, hogy a munkavállalók és munkaadók a termelékenységnövekedésnek és az inflációs kilátásoknak megfelelő bérekben állapodjanak meg. A visszafogott bérezés javíthatja a vállalati szektor profitabilitását, így hozzájárulhat a munkahelyek megőrzéséhez és a gazdaság gyorsabb kilábalásához.

A globális kockázatvállalási hajlandóság az elmúlt hónapokban tovább erősödött, ami Magyarországon elsősorban az állampapír-piaci és bankközi hozamok esésében nyilvánult meg. A forint árfolyamának volatilitása az elmúlt hónapokhoz képest alacsony szinten stabilizálódott, a magyar állam kockázati felára pedig a Lehman-csőd előtti szintek közelébe süllyedt. Óvatosságra ad okot azonban, hogy a nemzetközi befektetői környezet továbbra is törékeny - vélik.

Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2009. október 7-én 14 órakor jelenik meg.