A hetilap felidézi, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elvette két külföldi tulajdonú rádióállomástól az országos műsorszolgáltatási engedélyt, és helyi cégeknek ítélte oda. E cégek egyike „a Fidesszel, a jobboldali ellenzéki párttal áll kapcsolatban” – írta a hetilap. A cikk megemlíti, hogy Majtényi László, az ORTT elnöke, aki szerint a Fidesz és az MSZP delegáltjai által támogatott döntés törvénysértő, lemondott. A parlamenti vizsgálatot megakadályozták, és ennek nyomán politikai alkuról szóló találgatások kaptak lábra – áll az írásban.

A The Economist szerint Budapesten dolgozó amerikai diplomaták, akik lobbiztak az amerikai Emmis Communications médiacég tulajdonában lévő Sláger Rádióért, most „forrnak a dühtől”.

A folyóirat idézi a Danubiust tulajdonló, bécsi székhelyű Accession Mezzanine Capital befektetési alapot, amely szerint „Magyarországnak jobban kellene bánnia a külföldiekkel, tekintettel arra, hogy az IMF (a Nemzetközi Valutaalap) életmentő segítségének köszönhetően maradt talpon”.

A The Economist szerint hasonló aggályok övezik a pécsi önkormányzat egyoldalú szerződésbontását a helyi vízművet üzemeltető francia Suez Environnement céggel.

A lap szerint Nicolas Sarkozy francia elnök panaszt emelt Bajnai Gordon kormányfőnél. Bajnai Gordonra viszont ellenzéki politikusok azért zúdítottak össztüzet, mert „az emberek helyett a külföldi tőkések védelmére kelt” azzal, hogy szót emelt a Suez érdekében – írta a brit hetilap.

Bármekkora legyen is az ügy érdemi jelentősége, az nyilvánvaló, hogy a nyolcévi ellenzéki lét után valószínűleg ismét kormányra kerülő Fidesz ellenérzéseket szít a privatizációval, a külföldi befektetőkkel és bizonyos mértékig általánosságban a szabadpiaci kapitalizmussal szemben – áll a The Economist írásában.

A lap szerint Molnár Oszkár, a Fidesz egyik „kétes hírnevű” képviselője arról panaszkodott a múlt hónapban, hogy „a zsidó tőke Magyarország bekebelezésére törekszik”, és a Fidesz vezetői mindössze „kínosnak” nevezték e szavakat.

Tavaly a Fidesz hozzájárult annak megakadályozásához, hogy az indiai Apollo vállalat autógumigyártó üzemet építhessen Gyöngyösön. A beruházás kilencszáz munkahelyet teremtett volna, ám a Fidesz – tévesen – azzal érvelt, hogy a szóban forgó technológia alkalmazása tilos az EU-ban – áll a The Economist pénteki cikkében.

A hetilap felidézi, hogy a Fidesz pártolta azt a népszavazást, amely megakadályozta a magánbefektetéseket a „hanyatló állami egészségügyi ellátásban”.

Orbán Viktor pártvezető ellenzi a további privatizációt, és megígérte több közelmúltbeli ügylet felülvizsgálatát is kormányra kerülése után. A jobboldali sajtó hemzseg a külföldi pénzemberekkel és a globális kapitalizmussal kapcsolatos összeesküvés-elméletektől – írta a brit folyóirat.

A The Economist szerint ugyanakkor a Fidesz cáfolja, hogy üzletellenes lenne. A párt lelkesen támogatta a kelet-magyarországi Mercedes-beruházást, Orbán Krisztián, az Oriens pénzügyi tanácsadó cég ügyvezető partnere pedig azt mondta a lapnak: szerinte a külföldi befektetőket inkább aggasztják a gyakori szabályozási változások, mint „a Fidesz populizmusa”. A párt múltja „foltos”: kormányzati ideje alatt feszes gazdálkodást folytatott, egészen addig, amíg a 2002-es választások megnyerése végett pénzszórásba nem kezdett – áll az írásban.

A Fidesz hevesen támadja a jelenlegi kormány erőfeszítéseit az elmúlt évek költségvetési tékozlása nyomán felduzzadt államháztartás stabilizálására, keveset árul el ugyanakkor saját gazdasági terveiről. A kívülállóknak abban kell reménykedniük, hogy a Fidesz „féken tudja tartani azokat a szellemeket, amelyeket oly könnyed módon kiengedett a palackból” – fejeződik be a The Economist elemzése.