A Sarrazin-ügy visszhangja – sajtókommentárok

A német jegybank rasszista kijelentéseket tevő elnökségi tagjának leváltását kezdeményező lépés nyomán a politikai szereplők tárgyilagos vitát sürgetnek a bevándorlók beilleszkedési problémáiról.

Christian Wulff szövetségi elnök egy mainzi újságnak adott pénteki nyilatkozatában megállapította: a külföldről érkezettek többsége sikerrel vesz részt az integrációt célzó tanfolyamokon. Az államfő ugyanakkor úgy vélte, a bevándorlókkal szemben "egyértelmű követelményeket" kell megfogalmaznia a német államnak.

Wolfgang Bosbach (CDU), a Bundestag belügyi bizottságának elnöke kijelentette: a bevándorlókkal kapcsolatos "nyilvánvaló lakossági gondokat" komolyan kell venni. A migránsok között milliószámra akad példa a sikeres integrációra, ugyanakkor a kelleténél többen utasítják el a beilleszkedést a német társadalomba.

Az ellenzéki szociáldemokraták illetékese, Dieter Wiefelspütz szerint az integráció jelenti a következő évek legfontosabb belpolitikai témáját. Németország "bizonyítványa" e téren jobb ugyan, mint számos más államé, de még sok a tennivaló a helyzet javítása érdekében.

Thilo Sarrazin. Széles elfogadottság, széles elutasítottság Fotó: AP

A Bundesbank elnöksége csütörtökön indítványozta az államfőnek Thilo Sarrazin elnökségi tag fölmentését. Az illető az utóbbi időben adott nyilatkozataiban, illetve augusztus végén megjelent könyvében azt állította, hogy a muzulmán bevándorlók csak anyagi terhet jelentenek Németországnak. A török és arab jövevények nem hajlandók beilleszkedni. Mivel alacsonyabb értelmi képességekkel rendelkeznek, mint a németek, tömeges szaporodásuk az ország elbutulását vetíti előre. Arra is célzott, hogy egyes népek és vallási csoportok értelmi szintje genetikai okokra vezethető vissza.

A jegybank lépését kommentálva a Die Welt megjegyezte: Sarrazin nézeteinek a lakosság körében élvezett széles körű támogatottsága azt mutatja, hogy a külföldiek integrációjával kapcsolatos rossz érzés valamennyi párt hívei körében érzékelhető. A bankár könyvének köszönhetően ez a kérdés végre megfelelő hangsúlyt kap a politikában. Sarrazin nem a háztartások jövedelmétől vagy a szociális támogatásoktól teszi függővé a szegénységet, hanem az oktatásban és a társadalmi kommunikációban való részvételtől.

A Süddeutsche Zeitung szerint a németek részben gazdasági okból, részben pedig azért fogadtak be sok vendégmunkást, hogy nyitottságukat demonstrálják a világnak. A nyitottságot azonban sokan közülük úgy értelmezték, hogy a bevándorlókra bízzák: be akarnak-e illeszkedni vagy sem. Ennek nyomán keletkeztek azok a visszás állapotok, amelyekre joggal hívja fel könyvében a figyelmet Sarrazin.

A Bundesbank elnökének nem volt más választása, mint eltávolítani a kellemetlenné vált elnökségi tagot - véli a Berliner Zeitung. A lépéssel azt is kockáztatja, hogy bírósági ügy lesz a dologból - máskülönben viszont a vita vég nélkül folytatódott volna. Ebben az esetben Axel Weber eltemethette volna azt a reményét, hogy az Európai Központi Bank élére kerülhet. Ha sikerül nagyobb botrány nélkül lezárnia a dolgot, a kancellár azt nem fogja neki elfelejteni.