Több konkrét tervet is bejelentett Orbán Viktor és Matolcsy György kedden délután arra vonatkozóan, hogyan fogja a kormány kezelni a költségvetésben a gazdasági lassulás miatt keletkezett 100 milliárdos lyukat. Ezek egy része könnyen megoldható lesz, némelyik intézkedés végrehajthatósága azonban kétséges. Ami az államadósság csökkentését illeti, a kormányfő jó nagyot csúsztatott.

1. Magyarország októberben és novemberben a kormányfő bejelentése szerint úgy fizet vissza két lejáró hitelt, hogy nem vesz fel hozzá újabb hitelt. Orbán Viktor szerint összesen 4 milliárd eurót fizetünk vissza hitelezőinknek, melyhez 3 milliárd eurót a Magyar Nemzeti Bank devizatartalékából használunk fel, és további egymilliárd eurót a magánnyugdíjpénztáraktól átvett külföldi befektetések értékesítésével biztosít a kormány. A lépéssel 77 százalékról 73 százalékra csökken az államadósság.

A kormányfő állítása, hogy az államadósság-csökkentés nem új hitelfelvételt jelent, komoly csúsztatást takar. Orbán Viktor csak arról beszélt, hogy idén már nem veszünk fel újabb devizakölcsönt, hogy visszafizessük a lejáró adósságunkat, arról viszont nem, hogy erre azért nem lesz szükségünk, mert ezt már év elején megtettük. Március 29-én Magyarország kibocsátott egy 10 éves futamidejű, 3 milliárd dolláros devizakötvényt, illetve egy 30 év futamidejű 750 millió dolláros devizakötvényt. Ezt követően április 11-én további 500 millió dolláros kötvényt bocsátottunk ki, 30 éves futamidővel. Május 11-én egy újabb egymilliárd eurós kötvényt dobtunk piacra, 7 éves futamidővel. A devizakötvény-kibocsátás célja kezdettől fogva az volt, hogy az év végén lejáró devizaadósságunkat refinanszírozzuk.

A kibocsátott devizakötvényekkel összesen nagyjából 4 milliárd euróhoz jutott Magyarország, ami az év első felében a Magyar Nemzeti Bank devizatartalékát történelmi csúcsra, 37,638 milliárd euróra emelte. Az első egymilliárd eurós devizaadósságunk idén június végén járt le. Ez egy 10 éves futamidejű eurókötvény volt, amit még az első Orbán-kormány idején, 2001-ben bocsátott ki az államadósság-kezelő.

Ebből a szempontból érdekes a kormányfő állítása, hogy a 4 milliárd eurónyi adósság októberben és novemberben jár le. Októberben és novemberben ugyanis csak 3 milliárd eurónyi adósságunkat kell visszafizetnünk. Egymilliárd eurót október végén, egy 2004-ben kibocsátott eurókötvény után, és kétmilliárd eurót november végén. Utóbbi az IMF–EU-hitel első 2 milliárd eurós törlesztőrészlete lesz, amit az Európai Bizottságnak kell visszaadnunk.

2. A dohánytermékek jövedéki adója 7 százalékkal, az alkoholos termékek jövedéki adója 5 százalékkal, az aromázott szeszes italok jövedéki adója 50 százalékkal, a szerencsejáték-adó 50 százalékkal emelkedik.

Mivel ezekhez az adóváltozásokhoz törvénymódosításra van szükség, házszabállyal való eltéréssel is leghamarabb szeptember közepén tudják az új jogszabályokat kihirdetni, ami legkorábban 45 nappal később, november elején léphet hatályba – így nagyjából két hónap lenne a bevétel realizálására. Bár a Bajnai-kormány azt a kiskaput bezárta, hogy a gyártók, illetve a forgalmazók nagyobb mennyiségű zárjegyet spejzoljanak be a jövedéki adó emelése hatásának késleltetésére, az uniós országok felől érkező csempészforgalom ismét felélénkülhet.

3. A gázolaj jövedéki adója 97 forintról 110 forintra emelkedik

A lakosságot a gázolajra rakodó adótartalom érinti leginkább: egyrészt közvetlenül a dízel drágulása, másrészt az egyéb termékek – élelmiszerek és fogyasztási cikkek – árába beépülő szállítási költségeken keresztül. A válság miatt elképzelhető, hogy mindez csak mérsékelten érvényesül, illetve az inflációs hatás elmarad.  Alacsonyabb kereslet mellett ugyanis az olaj világpiaci ára is csökkenhet vagy legalábbis szinten maradhat.

4. Az adóhatóság már idén 40 milliárddal növeli a költségvetés áfabevételét

Az áfabefizetés önbevalláson alakul. Egy évben közel 2000 milliárd jön be belőle, ebből kényszerintézkedéssel (bankszámlaszám zár alá helyezése, számlán lévő pénzek és bejövő összegek lefoglalása) nagyjából 300-350 milliárd. Az utóbbinak 10-13 százalékkal való emelése (40 milliárd forint) megoldható feladatnak tűnik a Nemzeti Adó- és Vámhatóság (NAV) számára – ehhez több embert kell csak a nyugták ellenőrzésére, valamint a végrehajtásra ráállítani – mondta a hvg.hu-nak Vámosi Nagy Szabolcs adószakértő, az APEH korábbi elnökhelyettese.

5. Beszerzési stop az államapparátusnál

40 milliárd megspórolása simán benne van a rendszerben – mondta a hvg.hu-nak Tátrai Tünde, közbeszerzési szakértő a Corvinus Egyetem oktatója, hiszen tavaly nagyjából 1500 milliárd forint nagyságú volt a közbeszerzési piac. A beszerzések adminisztratív nehezítése (benne a beszerzési stoppal) egyébként a Gyurcsány-kormány óta létező eszköz. Tátrai szerint hungarikum, hogy míg más országokban a közbeszerzést használják a gazdaság dinamizálására, Magyarországon a válság menedzselésére használják. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felügyelete alatt dolgozó kormányzati közbeszerzési monitoring munkacsoport adminisztratíve nehezíti a beszerzések lefolytatását. Jövőre a közbeszerzésen részt vevőknek előleget kell majd várhatóan fizetniük – ez is a nehezítés irányában hat majd, véli a szakértő.

Matolcsy a beszédében az mondta, hogy bizonyos intézkedéseket előrehoznak – a beszerzési stopot is. Ha ez a zárolás a jövő évi költségvetésre is igaz lesz, akkor viszont nemcsak tovább nő a közigazgatás belső adóssága (lásd: amortizáció elhalasztása), hanem a takarékossági intézkedésekhez kapcsolódó fejlesztéseket is megnehezíti. A beszerzések elhalasztása csak ideig-óráig működhet: egyszer mégiscsak meg kell valósítani a többségüket. Politikailag a beszerzési stop válasz lehet arra a hírre is, hogy a Belügyminisztérium nyílt közbeszerzési eljárás nélkül szeretett volna bérelni 600 gépkocsit.