MI-ügynök a HR-osztályon: Mire figyeljünk?
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
Jozef Burian akkor ismertette a kormány elképzeléseit, amikor hétfőn felszólalt a nyugdíjbiztosítási rendszerben tervezett változtatásokról összehívott kerekasztal-egyeztetésen Pozsonyban. A vázolt elképzelések szerint 2016 után a nyugdíjkorhatár az átlagos várható élettartam emelkedésének függvényében módosulna, vagyis változatlan maradna a nyugdíjak folyósításának átlagos időtartama.
Az egyeztetés során megerősítést nyert a kormány azon - korábban már jelzett - szándéka, miszerint a nyugdíjakat ne azok összegének egy adott százalékával emeljék, hanem fix összeggel. Ez az intézkedés - amelyet csak átmenetileg, a jelenlegi kormányzati időszak idejére akar bevezetni a kormány - az alacsonyabb nyugdíjakkal rendelkezők számára lenne előnyös.
Ennek az időleges modellnek a helyét később a nyugdíjak inflációs szorzójának bevezetése venné át. Jelenleg a nyugdíjemelésekkor használt szorzóban azonos befolyással kap helyet az infláció és az átlagbér emelkedésének mértéke. A jövőben viszont az átlagbér emelkedését kisebb mértékben vennék figyelembe a nyugdíjemelés összegének kiszámításakor, ellenben az infláció mértékének befolyása emelkedne.
Változásokat ígér Robert Fico kabinetje a nyugdíjak összegének megállapítása során használt módszerben is, ezeket a szolidaritás elvének előtérbe helyezésével magyarázzák. A nyugdíjak összegének megállapításakor már a jelenlegi rendszer is csökkenti azoknak a nyugdíjaknak az összegét, amelyet az átlagbér 1,25-szörösénél többet keresőknek számítanak ki. A jövőben azonban nem csak az ő nyugdíjuk lenne alacsonyabb - mint amennyi számukra az általuk befizetett járulékok alapján járna -, hanem minden szlovák nyugdíjasé, aki aktív évei során az átlagbérnél többet keresett.
