Font Sándor fideszes országgyűlési képviselő biztosan nem gondolta, hogy választási ígéretével politikai lavinát zúdít a magyar közvéleményre. A parlamenti képviselő 2009. decemberében egy konferencián elképzelhetőnek nevezte, hogy új agrárpolitika megalkotásával egymillió új munkahelyet hozzanak létre tíz éven belül a mezőgazdaságban.

A már akkor is a valóságtól meglehetősen elrugaszkodott számot a Fidesz kormányra kerülése után mind Orbán Viktor miniszterelnök, mind Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter előszeretettel használta, kicsit olykor más köntösbe bújtatva, az agrárszektortól függetlenítve. Orbán a 2010-es kampányban hangoztatta először a tíz éven belül egymillió új munkahely szólamát, később Matolcsy György igyekezett ezt megerősíteni többször is számtalan tervbe, programba ágyazva. (A nemzetgazdasági miniszter a kecskeméti Mercedes-gyár 2010-es bokrétaünnepségén már egymillióval több gyereket is vizionált és emellé egymillió új bajor autót is tíz év távlatában.) Később az egymillió munkahelyet felváltotta az “ötmillió ember dolgozzon Magyarországon” alternatíva. Ez már 1,2 millió új munkahely létrehozását célozná, mivel jelenleg hazánkban mindössze 3,8 millióan dolgoznak, amivel Magyarország a foglalkoztatási rátát tekintve (55-56%) sereghatjó az Európai Unióban (EU).

A feketén dolgozókkal már most is ötmillióan dolgozhatnak itthon

Az MR1-Kossuth Rádió péntek reggeli, 180 perc című műsorában Orbán Viktor újfent elmondta, hogy "nemzeti cél, hogy ötmillió ember dolgozzon”. Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezető kutatója szerint jó lenne az ötmillió magyar foglalkoztatott, de jövőre is leépítéseket terveznek a vállalatok. "Ha már százezer új munkahely jönne létre, akkor nagyon boldogok lennénk" - hangsúlyozta Hárs. Az intézet vezető kutatója úgy véli, szakmailag egyáltalán nem értelmezhető ez az adat, nem előzetes hatásvizsgálatokra épült ez az állítás. Emellett az időintervallum megadásának hiánya miatt is problematikus a miniszterelnök által áhított szám.

Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője úgy véli, ha a napi 8 órás, kötött munkáról beszélünk, akkor az "ötmillió ember dolgozzon" cél elérhetetlen. A hagyományos ipari munka a technikai fejlődés következtében egyre kevesebb humánerőt kíván, emellett a szolgáltató szektor és az infokommunikáció munkafolyamatai is többnyire automatizáltak, gépesítettek. “Az viszont elképzelhető, hogy a feketén dolgozókkal együtt már ma is megvan ez az ötmilliós szám” - utalt a kutatásvezető az illegálisan dolgozók hatalmas problémájára.

Orbán és Matolcsy töretlenül bízik a foglalkoztatottság bővülésében

Túry Gergely

A cél igazából a növekedés elérése kellene, hogy legyen, nem a munkahelyteremtés. "Munkahelyeket lehet közmunkával teremteni, de az nagyon drága" - hangsúlyozta Adler. Ha majd növekszik a gazdaság, akkor munkahelyek is teremtődnek, ez magától beindulna.

Egy neve elhallgatsát kérő közgazdász szerint a probléma az, hogy rövid távon egyáltalán nem látszik a munkahelyek számának növekedése. Ennek egyik oka, hogy a gazdaságpolitika nem segíti elő a növekedést. Szerinte a kiszámíthatatlanság a legfőbb probléma, ami közvetlenül kihat az új munkahelyek számára is. Ugyanakkor a mostani helyzetben a gazdasági válság és az itthoni gazdaságpolitika hatásai összemosódnak. Nehéz megkülönböztetni, hogy pontosan melyiknek a hatása érvényesül inkább. Az viszont tény, hogy a vállalatok ma nem szívesen ruháznak be Magyarországon, hiszen drága hitelhez jutni és bizonytalan a befektetések megtérülése is.

Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője szerint a munkahelyek számának növekedéséhez megfelelő befektetési feltételek és olyan erőforrások is kellenének, amelyek ma egyáltalán nincsenek meg hazánkban. Emellett a hazai belpolitikai helyzet miatt sem vágynak ide a befektetők. A munkáltatók is óvatosak manapság, kevésbé kötelezik el magukat, mint korábban. “A napokban láttam egy döbbenetes számot: a feldolgozóiparban már a 10 százalékot is eléri a kölcsönzött munkaerő aránya” - tette hozzá Adler, aki szerint ez azt jelenti, hogy a munkaadók egyre inkább a határozott idejű szerződéses és idényjellegű munkavállalókkal számolnak.

Nem Ázsiával kell versenyeznünk

Hárs Ágnes szerint azzal tisztában kell lenni, hogy a foglalkoztatottság területén csak kis lépésekkel lehet előrehaladni. A fontos igazából az lenne, hogy minél kevesebb kvalifikálatlan vagy nagyon alacsonyan kvalifikált munkaerőt termeljünk újra. "Az az ötlet, hogy majd az ázsiai munkavállalókkal versenyezzenek a magyarok, teljesen kivitelezhetetlen, és nem is lenne hasznos" - tette hozzá Hárs. Egyes iparági szereplők ugyan azt hangoztatják, hogy minél hamarabb engedjük ki a fiatalokat a munkaerőpiacra. Ez ugyanakkor egyáltalán nem felel meg a gyakorlatnak, a munkaerőpiacnak sem erre van szüksége - tette hozzá a kutató. A legfontosabb viszont az lenne, hogy ne termelődjön újra a jelenlegi munkanélküliségi helyzet, a fiatalokat integrálni lehessen a munkaerőpiacra, tette hozzá Adler Judit. “Olyan rendelkezések, programok, amik ezt előmozdítanák, ugyanakkor nincsenek” - tette hozzá a GKI Gazdaságkutató kutatásvezetője.

A névtelenséget kérő közgazdász is a gazdaságpolitikai lépések szakképzetlen rétegeket sújtó következményeit emelte ki. “Az ipari lobbi egy része a szakképzésben azt erőlteti, hogy a leendő munkavállalók lényegében csak egy munkafolyamatot és technológiát tanuljanak meg” - fejtette ki a közgazdász. Ugyanakkor inkább arra lenne szükség, hogy stabil alapkészségeket tanuljanak meg, és így könnyebben tudjanak alkalmazkodni a technológia változásaihoz. Emellett az sem segít a helyzetükön, hogy az új közoktatási törvény értelmében hamar útjukra bocsátják a gyerekeket. Az egykulcsos adó és a minimálbér emelése pedig az alulképzett és hátrányos helyzetű térségekben élő emberek munkájának költségét növelte meg, az elhelyezkedési lehetőségeiket egyértelműen rontotta - fejtette ki a közgazdász. Szerinte az egykulcsos adó a jövőben is gátolni fogja majd a foglalkoztatás növekedését.

Adler Judit szerint ugyanakkor továbbra is elképzelhető a képzett munkavállalók importja, ha a gazdaság növekvő pályára áll. “A 2000-es évek elején volt már példa erre, a viszonylag kedvező itthoni gazdasági környezet miatt például szlovákokat és ukránokat hoztak Magyarországra dolgozni” - fejtette ki a GKI Gazdaságkutató kutatásvezetője. Hárs Ágnes azonban úgy látja, hogy abban az időben főként betanított munkásokat hoztak Magyarországra, ez a folyamat a gazdasági válság előrehaladtával és a szlovák gazdaság növekedésével viszont visszaesett. A már kialakult kapcsolatok ugyanakkor megmaradtak, így bármikor újraindulhat az ingázás.

Arra a kérdésre, hogy mik lehetnének a magyar gazdaság kitörési pontjai, Hárs úgy válaszolt, hogy bármelyik azok közül, amiket a Széll Kálmán-terv felsorolt (autóipar, könnyűipar, agrárium stb.). A lényeg, hogy több ilyen pont is kell, és nem elég megfelelő színvonalú kínálatot teremteni, meg kell hozzá találni a piacokat is.