Egészségügyi problémák hátráltatják Görögország uniós ügyeinek bonyolítását: a múlt csütörtökön beiktatott, euró- és mentőcsomagpárti koalíció vezetője, Antonisz Szamarasz szombaton retinaleválás miatti rutinműtéten esett át, orvosai tanácsára pár napig még pihennie kell, így nem tud részt venni az e heti EU-csúcstalálkozón. Nagyobb baj, hogy az új kormány pénzügyminisztere, Vasziliosz Rapanosz gyengélkedése is súlyosabbnak bizonyult (múlt héten hasi panaszok és szédülés miatt vitték kórházba), és emiatt hétfőn bejelentette visszalépését. Athénban kedden hivatalosan bejelentették, hogy a pénzügyi tárca új vezetője Jannisz Szturnárasz, az athéni egyetem közgazdászprofesszora, korábbi bankár lett.

Görögország legfőbb vezetőinek gyengélkedése nem biztos, hogy rosszkor jött az európai pénzügyek vezetőinek: hétfői athéni látogatásukat lemondták, így gondolkodhatnak egy sort, hogy miképp reagáljanak a frissen alakult koalíció kormányprogramjára, amit szombaton tettek közzé.

A koalíciót vezető jobboldali Új Demokrácia, a szocialista PASZOK-kal és a Demokratikus Baloldallal egyetértésben a múlt héten arra tett javaslatot, hogy a korábban tervezett közszférát érintő 150 ezer fős leépítés ne kerüljön végrehajtásra, illetve a 2013-as és 2014-es költségvetéseket érintő megszorításoknak ne a nyugdíj- és bércsökkentések, hanem az adóelkerülés visszaszorítása és a kiadások csökkentése legyen a fedezete. A trojkával (Európai Bizottság, Európai Központi Bank, Nemzetközi Valutaalap) kötött megállapodással szemben pedig a költségvetési hiányt nem 2014-re szorítanák le a kívánt mértékre, hanem csak 2016-ra, miközben hatályon kívül helyeznék a minimálbért 22 százalékkal csökkentő törvényt és egyről két évre növelnék a munkanélküli segély folyósítási idejét.

Vaszilisz Rapanosz - visszalépett a pénzügyminiszter

AP / Kostas Tsironis

Nincs egyezkedés?

Az első reakciók moderáltak, de elutasítók voltak. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke a német Welt am Sonntagnak adott interjúban például azt mondta, hogy a megszorítások időtartamának elnyújtása azért nem támogatható, mert az a finanszírozó országok terheinek a növekedésével jár, a több hitel pedig számos tagállam számára problémát jelentene. A német pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble szerint Görögország már jórészt eljátszotta az eurózóna társállamaiban élők bizalmát, ezért a görög kormánynak arra kell koncentrálnia, hogy minél hamarabb, az intézkedések elnyújtása nélkül hajtsa végre a 130 milliárd eurós mentőcsomag feltételéül szolgáló megszorításokat. Maria Fekter, az osztrák pénzügyminiszter hasonlóan vélekedett, amikor múlt kedden egy rádióban elhangzott nyilatkozatában elmondta: csak „pragmatikus kiigazításra” kerülhet sor a görög segélyprogram kapcsán.

Darvas Zsolt közgazdász, a brüsszeli Bruegel Intézet munkatársa szerint a fiskális célok fellazulhatnak a tárgyalások során, mivel a 3-4 hónappal ezelőtti feltételek szemmel láthatóan nem tarhatóak. Azonban a görög állam annyira alacsony hatékonysággal működik, hogy a strukturális átalakítása elkerülhetetlen. A görög politikusok ugyanakkor helyesen érzékelik, hogy az EU-nak is érdekében áll a megegyezés: ebben az ügyben a csütörtökön kezdődő csúcs eredményei lehetnek irányadóak.

„A nyugdíjakkal és a minimálbérekkel kapcsolatos koalíciós tervek nem elfogadhatóak, azonban a hosszabbítás lehetősége már csak azért is járható út lehet, mivel már korábban is várható volt, hogy a kormány a nagy társadalmi nyomás következtében a feltételek enyhítése érdekében a mentőcsomag újratárgyalására kényszerül. Ezt pedig az uniós döntéshozóknak is figyelembe kell venniük” – mondta a hvg.hu-nak Samu János, a ConCorde Értékpapír Zrt. elemzője. Samu és Darvas egyetértett abban, hogy az Európai Unió magországaiból érkező beruházások enyhíthetnek a görög társadalom egyre növekvő terhein.

Merre tovább, unió?

Spanyolország mindeközben a spanyol bankok feltőkésítésének érdekében 100 milliárd eurós EU-s hitelcsomagot készül felvenni, Portugália államadóssága pedig 35 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit, így fennáll annak az esélye, hogy nem fogja tudni teljesíteni a 78 milliárd eurós segélycsomagért cserébe vállalt deficitcélt.

„A spanyol bankszektor kimentése megvalósítható célnak tűnik, amennyiben erre szükség lesz. Az igazi problémát az okozná, ha Olaszország jelentené be, hogy nem képes az államot a továbbiakban a piacról finanszírozni, és ezért mentőcsomagra van szüksége. A hét második felében zajló EU-csúcstalálkozón ezért a vezetőknek hosszú távú megoldások megtalálására kell helyezniük a hangsúlyt, mert az eddigi átmeneti intézkedések csak a problémák elodázására voltak elegendők. Így a tagállamok gazdaságát érintő strukturális átalakításokon kívül, amelyek eddig főszerepet játszottak, fontos lenne az integráció növelését célzó – akár politikai- és bankunió létrehozásával együtt járó – intézkedésekről tárgyalni” - mondta a hvg.hu-nak Darvas Zsolt.

Bankia: jelentős állami segítség

AP / Daniel Ochoa de Olza

Samu is úgy látja, hogy az eurózóna válsága csak egy állomás a mélyebben integrált unió megszületése felé, és a csütörtöki csúcson az ebbe az irányba mutató lépések megtervezésére kell koncentrálni. Mind a spanyol, mind pedig az olasz gazdaságot érintő problémák részben a piaci bizalom hiányából erednek. Egy stabil, nagyobb szolidaritáson alapuló uniós struktúra felé való elmozdulás növelhetné ezt a bizalmat és javíthatná a válságkezelés hatékonyságát.

A bankrendszer koordinációjának tekintetében is várható előrelépés a brüsszeli csúcson: Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Ausztria is támogatja egy olyan felügyeleti szerv kialakítását, amely a jelenlegi hatásköröket koncentrálná, az ügyet Németország is támogatná.

A közös európai bankfelügyelet kérdésében sokan az Európai Központi Bank (EKB) hatásköreit növelnék meg, azonban az Európai Bizottság olyan bankunió létrehozását javasolja, amely az unió összes tagállamában érvényes lenne, ezzel pedig a londoni központú Európai Bankhatóság (EBA) és nem a frankfurti székhelyű EKB kezébe adna több felügyeleti jogot.

Növekedésösztönzés vagy megszorítás?

A németek alapvetően megszorításokon keresztüli egyensúlyjavító politikájával szemben a francia elnök, Francois Hollande megválasztása óta egy megszorítás-ellenes, növekedésre koncentráló olasz-spanyol-francia koalíció látszik kialakulni, amelyet a görögök is támogatnak. Az EU június 28-29-i csúcstalálkozóján az uniós GDP egy százalékával egyező, 130 milliárd eurós gazdaságélénkítő csomag szerepel napirenden – derült ki a múlt pénteken Rómában tartott találkozó után, amelyen Franciaország, Németország, Spanyolország és Olaszország állam- és kormányfői vettek részt.

Samu János is azon a véleményen van, hogy önmagukban a megszorítások nem működnek, és Merkelre az erősödő megszorításellenes belső ellenzéke is hatással lehet. A növekedést ösztönző kormányzati programok véghezviteléhez azonban a szorosabb integráció elengedhetetlen. A szakértő szerint egy ilyen jellegű programhoz arra is szükség van, hogy a piaci tolerancia növekedjen, a piac elfogadja a terveket.

Darvas szerint pusztán a makrogazdasági adatokat tekintve (államadósság, költségvetési hiány) az EU államai együtt sokkal jobb állapotban vannak, mint például az Egyesült Államok, így leginkább politikai összhang lenne szükséges a hatékonyabb intézkedések véghezviteléhez.

A tűzoltás és az alapvető problémák megoldásának folyamatos elodázása már egyre kevésbé járható út, így az unió előtt alapvetően két út van a Bruegel Intézet munkatársa szerint: az eurókötvények kibocsátásával és a szorosabb integrációval együtt járó, vagy a felbomláshoz vezető. Darvas Zsolt szerint így a déli államok problémáin a centrum perifériába irányuló befektetéseivel, illetve az Európai Befektetési Bank tőkéjének növelésén keresztüli expanzióval lehetne segíteni.