"Megvan a parlamenti többségem ahhoz, hogy egy olyan kormányt alakítsak, amely tartós lesz, és biztosítja a stabilitást és a reményt" - mondta Szamarasz, miután Karolosz Papuliasz államfő beiktatta hivatalába.

Papuliasz sok sikert kívánt az új kormányfőnek, de arra is figyelmeztette, hogy "az előtte álló problémák számosak és súlyosak".

Szerdán dél körül sikerült megegyezniük a pártoknak, megalakult az új görög koalíciós kormány.

A hárompárti koalíciós megállapodással létrejött új kormány összetételét várhatóan szerda este vagy legkésőbb csütörtökön délelőtt teszik közzé. A kabinetben az Új Demokrácia mellett a Pánhellén Szocialista Mozgalom (Paszok) és a Demokratikus Baloldal (Dimar) vesz részt.

A három párt összesen 179 hellyel rendelkezik a 300 fős parlamentben. Az Új Demokrácia 129, a Paszok 33, a Dimar pedig 17 mandátumot szerzett a vasárnapi választásokon.

Az Új Demokrácia tisztségviselőinek szerdai tájékoztatása szerint az új kormányba várhatóan csak a konzervatív párt delegál majd pártpolikusokat. A két baloldali párt néhány technokratát küld majd a kabinetbe.

A pénzügyminiszteri posztot állítólag Vasziliosz Rapanosz jegybankelnök foglalhatja majd el. Evangelosz Venizelosz, a Paszok elnöke szerdán úgy nyilatkozott, hogy a csütörtöki eurócsúcson Jeórjiosz Zaniasz ideiglenes pénzügyminiszter fogja képviselni az országot. További személyi döntésekről még nem tudni.

A Paszok és a Dimar vezetői szerint az új kabinet legsürgetőbb feladata az lesz, hogy újratárgyalja a Görögországnak nyújtott nemzetközi hitelcsomag folyósításának feltételeit az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal. Ennek szükségességét hétfőn Szamarasz is elismerte.

A héten EU-s tisztviselők, Jean-Claude Juncker, az eurócsoport elnöke, illetve az IMF legbefolyásosabb tagja és az Egyesült Államok is szükségesnek nevezte a hitelfeltételek részleges módosítását, hogy enyhítsék az öt éve recesszióban lévő és a húsz százalékot meghaladó munkanélküliséggel küzdő Görögország gazdasági válságát. Németország ugyanakkor továbbra is elzárkózik a korábban aláírt megszorítási program lazításától.

A mostani feltételek szerint a 130 milliárd eurós pénzügyi segítségért cserébe Görögországnak 2014-ig 11,5 milliárd euróval (GDP-je öt százalékával) kell visszafognia kiadásait, de Athén a május 5-i sikertelen választások után kialakult belpolitikai káosz következtében már most számos ponton elmaradt vállalásaitól.

Várhatóan a feltételek újratárgyalása lesz a csütörtöki eurócsúcs fő témája, amely találkozó Venizelosz szerdai kijelentése szerint "az első nagy csata lesz a hitelmegállapodás revízióját és egy olyan keretrendszer kialakítását illetően, amely biztosíthatja számunkra a fejlődést és a görög társadalomnak súlyos gondot okozó munkanélküliség letörését".