Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Idén februárban a montenegrói bruttó átlagkereset 734 euró volt, nettóban az összeg pedig 485 eurót tett ki. Ha e mellé odatesszük a magyar átlagbéreket, akkor kiderül, hogy már a balkáni országban is többet keres egy átlagos munkavállaló, mint egy magyarországi.
Idén februárban a montenegrói bruttó átlagkereset 734 euró volt, nettóban az összeg pedig 485 eurót tett ki – írja a Balkans.com a montenegrói statisztikai hivatal adatai ismertetve.
Az adat azért is lehet érdekes Magyarországra nézve, mivel 300 forint körüli euróárfolyammal számolva hazánkban a nettó átlagkereset mindössze 476 eurót tesz ki. A bruttó átlagkereset tekintetében hasonló euróárfolyammal számolva mintegy 9 euróval többet kap az átlag magyar munkavállaló a montenegróinál, ám ez az előny a nettónál már nem marad meg. Magyarországon európai összehasonlításban rendkívül alacsonyak a bérek, miközben a megélhetési költségek igencsak konvergálnak a nyugati európai árakhoz.
Érdemes megjegyezni, hogy Montenegrónak nincs saját fizetőeszköze, a balkáni állam az euró európai uniós bevezetése után egyoldalúan úgy döntött, hogy a közös európai valutát használja majd fizetőeszközként (korábban a német márkát használták). Ezzel kapcsolatban az Európai Bizottság (EB) és Európai Központi Bank (EKB) többször is hangoztatta ellenvetését, mivel ahhoz, hogy egy állam használhassa az eurót, EU-tagnak kell lennie, és ha teljesíti a kívánt kritériumokat, akkor kerülhet majd csak be az eurózónába. Montenegró jelenleg uniós tagjelölti státuszt élvez, a csatlakozási tárgyalások során minden bizonnyal mégsem kell majd lemondania az euróról, bár ez még vita tárgya.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
„A rendszerváltásnak három pillére kell legyen: a jogállam helyreállítása, az állami bűnszervezet, továbbá az orosz csatlósviszony felszámolása” – hangsúlyozza Magyar Bálint szociológus, a maffiaállam-elmélet kidolgozója, aki szerint a rezsimváltó ellenzék igazi szűk keresztmetszete Magyar Péter személye.
A DK elnöke biztos benne, hogy indulnak a 2026-os választásokon, mégpedig saját listával.
Nagy nap ez a mai a miniszterelnök szerint.
Ha kétségei merülnének fel, akkor nézze meg a 2025-ös év első negyedéves számait.
Van, ahol így is majdnem negyven fok lehet a mai napon.