Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Sokan bevásároltak az árrésszabályozás elején, aztán azonban csökkent a lelkesedés.
Nem túl erős szám érkezett a kiskereskedelemről: az egy évvel korábbinál 2,1 százalékkal magasabb volt a forgalom májusban, áprilishoz viszonyítva pedig 1,3 százalékos visszaesést mért a Központi Statisztikai Hivatal. Ez most azért is különösen fontos adat, mert miközben a magyar ipar gyengélkedik, a céges beruházások pedig zuhanórepülésben vannak, a kormány a lakossági fogyasztástól várja, hogy felpörgesse a gazdaságot. Márpedig ahhoz, hogy érdemi javulás legyen, egy ilyennél nagyobb növekedésre volna szükség a fogyasztásban – az egyetlen jó hír az, hogy az ipari és a beruházási statisztikával ellentétben ez a szám legalább a pozitív tartományban van.
A Nemzetgazdasági Minisztérium természetesen optimista, és azt emelte ki a statisztikát kommentálva, hogy nőtt a mutató. Szerintük az állami támogatások majd segítenek abban, hogy még többet tudjanak vásárolni az emberek, így rövid távon fogyasztásvezérelt növekedésünk lehet, mielőtt hosszú távon újra a beruházásvezérelt növekedésre alapoznánk – ez utóbbi azért erősen optimista hozzáállást mutat, mivel a beruházások az elmúlt tizenegy negyedév közül tízben csökkenő pályán voltak.
Az árrésstop fogyasztásösztönző hatása kimúlt, a kedvezőtlen hatásai viszont lassan élesednek – ezt már Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára fűzte hozzá a friss számokhoz. Mint mondta, nem csoda, hogy az áprilisi felfutás – amikor éves szinten 5, havi alapon 2 százalékos növekedést mértek – rövid életűnek bizonyult. Az árrésszabályozás alá eső termékek fogyasztása ugyanis nem igazán rugalmasan reagál az árakra, ráadásul ezek nem tárolhatók sokáig, úgyhogy a nagybevásárlás után szükségszerűen visszaesett a további kereslet. Az ellenben látszik, hogy a beszállítók árnyomása egyre erősebb, a kereskedelmi beruházások pedig elmaradnak a korábbi szintektől – tette hozzá.
Ahogy az ipar esetében elmondható volt, úgy sajnos a kiskereskedelem esetében is igaz lett újra: egyhavi jóság után kiábrándító adatok érkeztek – írta Virovácz Péter, az ING elemzője. Ő azt emelte ki: az élelmiszerboltok forgalma annyira visszaesett havi szinten – nagyjából 1 százalékkal –, mint amennyire tavaly szeptember óta egyszer sem, azaz hiába várt ki a kormányzat az árrésstop meghosszabbításával, a lakosság nem kezdett felhalmozásba. A kiskereskedelem azért így is trendszerűen növekszik, bár ez a trend leginkább úgy írható le szerinte, hogy „két lépés előre, egy hátra”. De ez is csak arra elég, hogy az ING szerint a GDP-növekedés a második negyedévben nulla fölötti legyen.
Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője úgy véli, a reálbérek növekedése miatt a kiskereskedelmi forgalom bővülni fog idén, de 4 százaléknál jobban csak akkor nőhet, ha a háztartások fogyasztási hajlandósága érdemben javulna, amire most kevés esélyt lát. Nyeste Orsolya, az Erste vezető elemzője pedig úgy kommentálta a számokat, hogy a reálbérek növekedése nem akkora, mint tavaly, a gazdaság pedig stagnál, úgyhogy a háztartások újra óvatosabbak lehetnek, az év végi állami támogatások és adókedvezmények javíthatnak ezen.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az eszközökre, ingatlanokra és a működéssel összefüggő károkra is kiterjedhet a céges biztosítás, de jól kell szerződni.
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Két hete mlg 50 napos határidőt szabott Moszkvának a tűzszünet elérésére.
Hivatalosan közös megegyezéssel távozik Sárváry István, aki 2016-ban állt a cég élére.