Figyelmeztetnek a kereskedők: az árréssapka többé nem tudja megdobni a vásárlási kedvet

Nem túl erős szám érkezett a kiskereskedelemről: az egy évvel korábbinál 2,1 százalékkal magasabb volt a forgalom májusban, áprilishoz viszonyítva pedig 1,3 százalékos visszaesést mért a Központi Statisztikai Hivatal. Ez most azért is különösen fontos adat, mert miközben a magyar ipar gyengélkedik, a céges beruházások pedig zuhanórepülésben vannak, a kormány a lakossági fogyasztástól várja, hogy felpörgesse a gazdaságot. Márpedig ahhoz, hogy érdemi javulás legyen, egy ilyennél nagyobb növekedésre volna szükség a fogyasztásban – az egyetlen jó hír az, hogy az ipari és a beruházási statisztikával ellentétben ez a szám legalább a pozitív tartományban van.

A Nemzetgazdasági Minisztérium természetesen optimista, és azt emelte ki a statisztikát kommentálva, hogy nőtt a mutató. Szerintük az állami támogatások majd segítenek abban, hogy még többet tudjanak vásárolni az emberek, így rövid távon fogyasztásvezérelt növekedésünk lehet, mielőtt hosszú távon újra a beruházásvezérelt növekedésre alapoznánk – ez utóbbi azért erősen optimista hozzáállást mutat, mivel a beruházások az elmúlt tizenegy negyedév közül tízben csökkenő pályán voltak.

Az árrésstop fogyasztásösztönző hatása kimúlt, a kedvezőtlen hatásai viszont lassan élesednek – ezt már Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára fűzte hozzá a friss számokhoz. Mint mondta, nem csoda, hogy az áprilisi felfutás – amikor éves szinten 5, havi alapon 2 százalékos növekedést mértek – rövid életűnek bizonyult. Az árrésszabályozás alá eső termékek fogyasztása ugyanis nem igazán rugalmasan reagál az árakra, ráadásul ezek nem tárolhatók sokáig, úgyhogy a nagybevásárlás után szükségszerűen visszaesett a további kereslet. Az ellenben látszik, hogy a beszállítók árnyomása egyre erősebb, a kereskedelmi beruházások pedig elmaradnak a korábbi szintektől – tette hozzá.

Ahogy az ipar esetében elmondható volt, úgy sajnos a kiskereskedelem esetében is igaz lett újra: egyhavi jóság után kiábrándító adatok érkeztek – írta Virovácz Péter, az ING elemzője. Ő azt emelte ki: az élelmiszerboltok forgalma annyira visszaesett havi szinten – nagyjából 1 százalékkal –, mint amennyire tavaly szeptember óta egyszer sem, azaz hiába várt ki a kormányzat az árrésstop meghosszabbításával, a lakosság nem kezdett felhalmozásba. A kiskereskedelem azért így is trendszerűen növekszik, bár ez a trend leginkább úgy írható le szerinte, hogy „két lépés előre, egy hátra”. De ez is csak arra elég, hogy az ING szerint a GDP-növekedés a második negyedévben nulla fölötti legyen.

Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője úgy véli, a reálbérek növekedése miatt a kiskereskedelmi forgalom bővülni fog idén, de 4 százaléknál jobban csak akkor nőhet, ha a háztartások fogyasztási hajlandósága érdemben javulna, amire most kevés esélyt lát. Nyeste Orsolya, az Erste vezető elemzője pedig úgy kommentálta a számokat, hogy a reálbérek növekedése nem akkora, mint tavaly, a gazdaság pedig stagnál, úgyhogy a háztartások újra óvatosabbak lehetnek, az év végi állami támogatások és adókedvezmények javíthatnak ezen.