A lap pénteki számában azt írta: a Nemzeti Infokommunikációs Zrt. nemzetbiztonsági védőernyő alatt lefolytatott tenderén győztes cég szerződését a hírek szerint már alá is írták, de nem lehet tudni, mennyibe kerül majd a beruházás.

A Népszabadság az Opten céginformációs adatbázisára hivatkozva azt írta: a tender győztese igazi kisvállalkozás. A társaság másfél éve 21 főt foglalkoztatott, árbevétele tavalyelőtt mintegy 420 millió, mérleg szerinti eredménye pedig 23,7 millió forint volt.

A hivatalos rendszerstart továbbra is július 1.

Stiller Ákos

Az i-Cell fő tevékenysége a flottamenedzsment rendszer fejlesztése és szolgáltatása; a cég weboldalán található ismertető szerint azonban olyan rendszereket is üzemeltet, amelyek a klasszikus flottakövetés helyett egy vállalat informatikai környezetébe integráltan képesek "elszámolást segítő és stratégiai döntések előkészítését támogató funkciókat" illeszteni.

A céget 1998-ban magyar magányszemélyek alapították mobil kommunikációs üzleti alkalmazások fejlesztésére és szolgáltatására. Eleinte saját fejlesztésű flottakövető rendszerrel dolgoztak, első komoly ügyfelük a Hungarocamion/ Volán Tefu lett. Az i-Cell cégismertetőjében azt írja, ma már több mint 300 partnere van, és a flottamenedzsment szolgáltatásuk pedig 7000-nél több gépjármű felügyeletét látja el. Innovatív megoldásaikat a Deloitte & Touche közép-európai Fast 50 felmérésén is elismerte.

Határidőfrász miatt titkosítva

Mint azt korábban részletesen megírtuk, az e-útdíj tender nemzetbiztonsági kockázatúvá tétele azt jelenti, hogy nincs szükség nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatására, hanem az állam olyan cégeket hívhat meg, melyek átmentek a nemzetbiztonsági átvilágításon.

A hivatalos indoklás szerint az eljárás titkosítására azért van szükség, mert a beszerzés „olyan információk átadására kötelezné Magyarországot, amelyek felfedése ellentétes az állam biztonságához fűződő alapvető érdekével”. Ez a magyarázat meglehetősen különös azt követően, hogy egyszer ugyanerre a projektre nyílt nemzetközi közbeszerzési eljárást hirdettek. Ugyanakkor a megoldás mégsem előzmények nélküli: március elején az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága már megadta ehhez a felhatalmazást.

Az azonban egyáltalán nem biztos, hogy az eljárás ezzel felgyorsul – a valódi cél a titkosítás mögött az, hogy az e-útdíj rendszer strartját továbbra is július 1-hez köti a szaktárca. Az azonban biztos, hogy így – az előző, megbukott próbálkozáskor 42 milliárd forintosra tervezett – projekt átláthatósága a korábbiakhoz képest tovább romlik.