„Az adóhivatalnak jelen pillanatban nem áll rendelkezésére olyan bizonyíték, amely alapján egyértelműen és általános érvénnyel kijelenthető lenne, hogy az áruházláncok törvénysértő módon tevékenykednek” – válaszolta Varga Mihály két LMP-s képviselő irásbeli kérdésére. A parlament honlapjára felkerült dokumentumban a nemzetgazdasági miniszter azt írja, hogy az ellenőrzések során nem keletkeztek olyan információk, amelyek kétséget kizáróan igazolták volna azt, hogy az áruházláncok áfacsalásokban közvetlenül érintettek. Ezért a miniszter szerint nem áll módjában áfacsalásban résztvevő adózókat megnevezni.

Mint ismert, a NAV-botrány november 8-án pattant ki, amikor az adóhatóság volt munkatársa Horváth András sajtótájékozatón azt állította, a legnagyobb adózók ezermilliárd forintos mértékben csalják el az áfát, és ebben segédkezik nekik a NAV is. A kormánypárt és a kormány azóta nem állt Horváth András mellé, és nem támogatta azt sem, hogy parlamenti vizsgálóbizottság alakuljon az ügy kivizsgálására.  

Már tavasszal szóltak a NAV-nak

Szél Bernadett és Vágó Gábor többek között azt kérdezték a minisztertől, miért hagyja futni az adócsalókat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), és hogyan lehetséges, hogy az áfacsalásban részt vevő áruházláncok háborítatlanul folytatják törvénysértő ténykedésüket, pedig a Fórum az Alapvető Élelmiszerek Áfájának Csökkentéséért 2013 tavaszán tájékoztatta a NAV-ot az adócsalásban érintett áruházláncokról.

Varga Mihály

MTI / Szigetváry Zsolt

A fórum egyik tagja Torba Tamás november 20-án a Magyar Nemzetben arról írt, hogy a fórum egyes tagjainak alapos információi voltak az említett áruházláncokról, és az általuk végzett „előzetes adatgyűjtés, továbbá a helyszíni bejárás és egyéb források összegzése azt mutatta, hogy 2013 tavaszán három áruházlánc volt teljesen tiszta, ebből kettő külföldi, egy hazai tulajdonú. Hat másik esetben folyamatos volt – és ma is az – az áfacsalásban érintett termékek forgalmazása.” A szerző szerint a megállapításaikról „a fórum tárgyalt a NAV vezetőségével”, továbbá a NAV-nál a „bűnügyi terület minden lehetséges módon együttműködött a fórummal a csalások elleni küzdelemben.”

Varga Mihály válaszában elismeri, hogy a NAV vezetői tárgyaltak a fórummal, azonban a szervezet csak általánosságban tájékoztatta a hatóságot az áruházláncok adócsaló magatartásáról, valamint az áfacsalásban érintett áruk forgalmazásának terjedéséről. A miniszter szerint a megbeszélésen Torba Tamás nem tudott olyan konkrét információkkal szolgálni, amelyek alapján lehetőség nyílt volna akár ellenőrzési, akár bűnügyi eljárás megindítására. „Az egyeztetésen a NAV vezetői hangot adtak azon álláspontnak, miszerint az áfacsalás nem áruházlánc-specifikus, megjegyezték azt is, hogy amennyiben a beszállítói láncolat tekintetében információk merülnek fel az áfacsalásra, az nem jelenti automatikusan azt, hogy az áruházlánc ’adót csal’ – írja Varga.  

„Rendkívül nehezen bizonyítható”

Varga azt írja, „a NAV valóban rendelkezett arra vonatkozó információkkal, hogy a "nagy" áruházláncok polcain található áfacsalásban érintett termék. A gyanú, illetve az erre vonatkozó jelzés azonban önmagában még nem bizonyíték az adóelkerülésre”. Ezzel kapcsolatban kitér arra, hogy az adóhatóság már jóval a fórum jelzését megelőzően „fokozott figyelmet fordított a kiskereskedelmi láncolatok ellenőrzésére, amely során azonban szembesült azzal a ténnyel, hogy a multinacionális kereskedelmi láncok részvétele az adóelkerülésben rendkívül nehezen bizonyítható, hiszen jelentős részben állandó beszállítókkal, keretszerződésekkel rendelkeznek, a közvetlen beszállítóik adóhatósági kapcsolatai kifogástalanok, a csalás nem ezen a szinten következik be, hanem a láncolat alsóbb szintjein”. Az alsóbb szinteken a NAV megtette a szükséges megállapításokat és a jövőben is megteszi Varga szerint, „ezzel azonban még nem nyer igazolást a kiskereskedelmi lánc adócsalásban történő részvétele, érintettsége”.

A miniszter szerint a NAV 2011 augusztusa óta több olyan ellenőrzési akciót is szervezett, „amelyek kifejezetten a legnagyobb kiskereskedelmi láncok ellenőrzésére irányultak. A NAV előtt sem volt ismeretlen, hogy azok az áruk, termékek, amelyek vélhetően adóelkerülő magatartással érintetten hazánkba kerülnek, hosszabb vagy rövidebb láncolaton keresztül eljutnak valamilyen kiskereskedelmi egységig, ahol a végső fogyasztók megvásárolhatják azokat”.

A 2011 augusztusától végrehajtott akció célja „több meghatározott termékkör (tej, étolaj, kristálycukor, rizs, LCD televíziók, táblagépek) kereskedelmi láncolatának feltérképezése, a piac tisztítása, illetve további ellenőrzésekhez szükséges adatgyűjtés volt 7 nagy multinacionális áruházláncnál”. Ezzel párhuzamosan a vámszakterület munkatársai mélységi ellenőrzéseket hajtottak végre az áruházláncok logisztikai központjainál. Egy további olyan akciót is elrendeltek, amely a legnagyobb kiskereskedelmi láncokat érintette, illetve 2012-ben az adóhatóság koncentrált ellenőrzéssorozatot végzett egy multinacionális kereskedelmi láncnál, a logisztikai központjánál, illetve valamennyi áruházánál.