szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A Financial Times szerzője, Verity Ratcliffe megkérdőjelezi a devizahitelesek megsegítésére indított kormányzati kezdeményezéseket. A lap szerint a Kúria döntése az első helyes lépés annak a nézetnek felszámolása felé, hogy a társadalomra kell terhelni a nem a tervek szerint alakuló szerződések veszteségeit.

Nem kell sírni a magyar devizahitelesekért címmel közöl írást a Kúria minapi végzését kommentálva a Financial Times feltörekvő piacokra szakosodott blogrovata (beyondbrics).

A tekintélyes londoni gazdasági napilap szerzője, Verity Ratcliffe megkérdőjelezi a devizahitelesek megsegítésére indított kormányzati kezdeményezéseket. Ennek alátámasztására – az MNB adatai alapján – kimutatja, hogy aki 2006 januárjában 5 millió forint értékű, 20 évi futamidejű, svájcifrank-alapú ingatlanhitelt vett fel, az hat teljes évig jobban járt az alacsonyabb törlesztési részletek miatt, mint az, aki ugyanakkor ugyanilyen értékű és futamidejű forinthitelt vett fel.

A két adós törlesztési kötelezettségei csak 2011 végére konvergáltak nagyjából azonos szintre, vagyis a deviza- és a forintadós onnantól jórészt ugyanolyan pozícióban volt – csak éppen az, aki svájci frankban denominált hitelt vett fel, addig már hat éven át élvezhette az olcsóbb kölcsön előnyeit.

A kormány mégis a devizaalapú hitelekkel eladósodottakat segíti meg, vagyis azokat, akik "árfolyam-szerencsejátékra" vállalkoztak, és nem azokat, akik megmaradtak a forintalapú hiteleknél – áll a Financial Times cikkében.

Az írás szerint "a helyzet mélységesen igazságtalan". A lap szerint a Kúria döntése az első helyes lépés annak a nézetnek felszámolása felé, hogy a társadalomra kell terhelni a nem a tervek szerint alakuló szerződések veszteségeit.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!