Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök keddi találkozójának eredményét az orosz elnök az Oroszország Hangja Rádió (ORH) beszámolója szerint úgy értékelte, hogy ”komoly dokumentumok kerülnek aláírása, amelyek új és jelentős lépést jelentenek a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében”. A rövid munkalátogatásra Moszkvába érkező Orbán Viktor céljaival kapcsolatos találgatások leginkább az új paksi nukleáris erőmű építéséről szólnak.

Az utolsó pillantig titokban tartott utazásról és atomerőmű építése körül kialakuló helyzetről lapunk tegnap megírta, hogy az "elképzelhető, hogy a rezsicsökkentésbe beleszerető magyar kormányzati vezetőket az oroszok keresték meg ezzel a javaslattal. Az minden esetre árulkodó, hogy a Gazprom vezetőjének szinte titokban tartott magyarországi látogatását és tárgyalását követően az orosz elnök meghívta magához Orbán Viktort – akivel a találkozást 11 hónapja formálisra és kurtára szabta. Az nagy kérdés, hogy mindezért cserébe az oroszok valóban kérhetik-e Orbánt egy, a paksi új atomerőmű-építéssel kapcsolatos állami kötelezvény aláírására." 

Az ORH szerint orosz elnök ma azt mondta, hogy az orosz-magyar kapcsolat a miniszterelnökkel ”üzleti és rendszeres jellegű, amely minden irányban fejlődik, beleértve a gazdaságot, az interparlamentáris kapcsolatokat és a politikát”. Orbán Viktor pedig a maga részéről különösen azt hangsúlyozta, hogy Oroszország rendkívül fontos partnere Magyarországnak, és a két ország közötti gazdasági együttműködés pedig stratégiai jelentőségű. Szerinte az előkészített dokumentumok aláírása újabb lépés a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésében.

AFP / Sergey Guneev

Az Interfax hírügynökség délután fél háromkor azt közölte, hogy Oroszország és Magyarország megállapodtak abban, hogy Pakson két új atomerőművi blokkot építhetnek az oroszok. "Az együttműködési megállapodás az atomenergia békés célú felhasználásáról szól, mely magában foglalja két új atomerőművi blokk megépítését Pakson" – írja az Interfax orosz hírügynökség. Az aláíráson az ITAR-TASSZ állami hírügynökség jelentése szerint jelent volt az orosz állami atomenergetikai cégnek, a Roszatomnak a vezetője, Szergej Kirijenko, és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) vezetője, Németh Lászlóné is.

Az ellenzéknek csak közleményekre futotta

Orbán moszkvai tárgyalásaival kapcsolatban tegnap közleményt adott ki az LMP, majd az Együtt-PM is. A miniszterelnökön a paksi atomerőművi elképzelésekkel kapcsolatos nyilvánosságot, részletes és haladéktalan tájékoztatást követeltek, és magyarázatot arra, hogy "mire készül az Orbán-kormány alig három hónappal a választások előtt egy olyan ügyben, amely magyarok nemzedékeit érinti". Lényegében ehhez a levelezési versenyhez csatlakozott ma délelőtt az MSZP is, a szocialisták Orbán parlamenti felhatalmazásának hiányát firtatták.

Ez utóbbira reagálva Giró-Szász András kormányszóvivő azt közölte a távirati irodával, hogy "ha a kormány bármilyen nemzetközi szerződést köt, azt elfogadásra az Országgyűlés elé terjeszti". A kormányszóvivő mindezt valójában kockázat nélkül mondhatta, hiszen a parlamenti ratifikációra még ebben a kormányzati ciklusban, februárban sor kerülhet, hiszen a jelenlegi erőviszonyok ismeretében Orbán csont nélkül megkaphatja a parlamenti áment, bármilyen szerződést is írt alá Moszkvában. Sőt éppen az lehet a sürgősség egyik indoka, hogy a februári parlamenti ülés(ek) után már csak a parlamenti választások után kerülhet sor efféle ratifikációra. És bár a Fidesz választási győzelmét egyelőre semmi nem veszélyezteti, biztosra e kérdésben még Orbán sem mehet.

Ami a szocialistákat, illetve az LMP-n és Jávor Benedeken kívül minden ellenzéki kérdésfeltevőt illeti: érdemes visszautalni rá, hogy 2009-ben a parlamenti többség (a Fidesz is, az MSZP is) is rábólintott a most Orbánék által hivatkozott országgyűlési szándéknyilatkozatra – pedig akkor az MSZP is, Gyurcsány is, Bajnai is éppen a kormányhatalom birtokosának számított. Ennél fogva a Paks körüli mutyizás bár jelen pillanatban tűnhet úgy, hogy az a jelenlegi kormányzat produkciója, abban, hogy a helyzet így alakult, abban Orbán is, de az MSZP is, Gyurcsány is, sőt, Bajnai is éppúgy felelőssé tehető.

Pénz, pénz és pénz

A paksi nukleáris projekt ügyében (melyre hivatkozva az MVM Paks2 projektcége már beszállítói korteskörutat szervezett tavaly év végén, miközben még sem társadalmi egyeztetés, sem tendereztetés vagy szakhatósági engedélyezés nem történt) legutóbb december közepén tartottak a nyilvánosság számára is hozzáférhető fórumot. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tartott szakmai nap fővédnöke Sólyom László volt köztársasági elnök volt.

Az egyik előadó, Deák András Oroszország-szakértő előadásában kiemelte: tévhit, hogy az elkövetkező évtizedek biztosan az atomenergia győzelmét hozzák majd. "Ha az oroszok biztosak lennének abban, hogy az atomerőművi áram ára 20-30 év múlva biztosan versenyképes lesz, akkor már rég atomerőművekkel szórták volna tele Kalinyingrádot. Azt, hogy nem ezt teszik, legalább is azt mutatja, hogy ebben nem éppen biztosak" – mondta a külpolitikai elemző. Deák úgy látja, hogy Putyin bár sok mindent el tud intézni a világon, de azt nem, hogy 20 év múlva mennyi legyen az áram ára.

A tanácskozáson Kaderják Péter, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) vezetője azt mondta, hogy "az új magyar reaktorok megépítéséhez valójában csak három dolog kell: pénz, pénz és pénz". Az igazgató szerint, ha ez rendelkezésre áll is, egy reálisnak tekinthető beruházási költség mellett kiszámolt megtérülési mutató azt mutatja, hogy 106 eurós egységár (MW) mellett mintegy 21 év alatt térülhet meg a beruházás (Angliában 102,5 eurós kötelező átvételi árban állapodtak meg a felek). Ha 106 euró helyett – valamilyen különutas megoldással – 90 euróra szorítanák le az árat, az évente mintegy 100 milliárd forint körüli egyéb fizetési kötelezettséget jelentene az államnak. A legfőbb probléma ezzel az, hogy az EU kifejezetten tiltja az atomenergia-termelés állami támogatását.

Egy atomerőmű-építés esetében a költségek mintegy 70 százalékát a finanszírozás teszi ki. Ezzel kapcsolatban a konferencián Felsmann Balázs (korábbi energetikai államtitkár) arról beszélt előadásában, hogy a 3000 milliárd forintos bekerülési költséget még 2008-as adatok szerint, 2009-ben számolták ki, így azok (a fukusimai atomkatasztrófa és a gazdasági válság következtében) biztosan felfelé módosultak. Az Egyesült Királyságban aláírt, a tervezett paksi erőműhöz hasonló méretű nukleárisreaktor-építési költség nagyjából 5500 milliárd forintra jön ki). Ennél is fontosabb Felsmann szerint, hogy az akár 30 éves megtérüléssel számolt beruházás esetén az Egyesült Királyság és Magyarország között pusztán az adósbesorolásaink közti különbségből eredően is gigantikus felár képződik. És nem a mi számunkra kedvező módon.

Csak a pillanatnyi kamatkülönbségből (Egyesült Királyság: 0,45 százalék – Magyarország 4,65 százalék) pénzügyileg egy 3000 milliárd forintos projekt esetében évente 81 milliárd forintos különbség keletkezik. Ez a differencia azt figyelembe véve sem kevés, hogy a Paksi Atomerőmű tavalyi összes árbevétele 185 milliárd forint volt. Felsmann szerint a finanszírozási lehetőségeket tekintve még a bolgároknál is rosszabb helyzetben vagyunk, és az egész EU-ban csak egyetlen ország van mögöttünk e listán: Szlovénia.