szerző:
MTI

Akár soron kívül is elkezdik a devizahiteles ügyekben az eljárásokat a bíróságok, ha soron kívül kell eljárni az ügyekben - közölte a Kúria vezetője. Az Országos Bírósági Hivatal pedig azt kérte Az Igazságügyi Minisztérium támogatja az OBH javaslatait, hogy a forinthitelekes ügyeket ne kelljen evidenciában tartaniuk a bíróságoknak, hogy a devizahiteles ügyekkel gyorsabban végezhessenek.

Ha jogszabály rendelkezik arról, hogy a devizahitelekkel kapcsolatos ügyekben soron kívül kell eljárni, a Kúria elnöke szerint a bírói szervezet áll a feladat elébe - mondta Darák Péter, a Kúria elnöke egy szerdai sajtóbeszélgetésen. A kormány által a parlamentnek benyújtott, végszavazás előtt álló tervezettel kapcsolatban azt mondta: ha elfogadják a törvényt, akkor - a hatályba lépésének időtartamát és a határidőket figyelembe véve - a törvénykezési szünet második felére eshet az az időszak, amikor a bíróságoknak el kell kezdeniük a munkát. (A korábban kialakult gyakorlat szerint július 15-étől augusztus 20-áig tart az ítélkezési szünet.)

Az Igazságügyi Minisztérium időközben azt közölte, hogy támogatja az Országos Bírósági Hivatalnak (OBH) a devizahitelesek megsegítését célzó törvényjavaslatra vonatkozó módosítási javaslatait. Az OBH azt javasolta, hogy harminc nap helyett kilencven nap álljon rendelkezésre a forinthiteleknél a polgári peres eljárást megindító keresetlevél benyújtására. 

Az OBH a módosítást azzal indokolta, hogy a devizahitelekhez kapcsolódó perek száma és azok gyors lezárása érdekében biztosítani kell a bíróságok számára a megfelelő személyi és technikai feltételeket. A forinthitelek később történő elbírálását így elsődlegesen az indokolja, hogy a meginduló devizaperekben az ítélkezés magas szakmai színvonala továbbra is biztosított legyen. 

A minisztérium jelezte, hogy a devizahiteleknél a megoldandó problémák összetettebbek és bonyolultabbak, amelyek több lépcsős megoldást tesznek szükségessé, ezért indokolt, hogy ezekkel az ügyekkel előbb végezzenek a bíróságok.

Az Országgyűlés házszabálytól eltérve pénteken szavazhat a devizahiteleseket segítő törvényről. A törvényjavaslat semmisnek nevezi az árfolyamrést - az eltérő vételi és eladási árfolyamok alkalmazását - helyette a folyósított és a törlesztett összeget is az MNB hivatalos devizaárfolyamán kell meghatározni. Ez vonatkozik a devizában megállapított bármilyen költségre, díjra vagy jutalékra is. A pénzügyi intézményeknek a törvény hatálybalépése után - a kihirdetését követő nyolcadik nap - 90 napon belül kell átszámolniuk a folyósítás és a törlesztés összegét visszamenőleg. 

A törvényjavaslat egyes rendelkezései a forinthitelesekre is vonatkoznak, a végtörlesztett hitelszerződésekre azonban nem. Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezések a forintalapú hitel- vagy kölcsönszerződésre, pénzügyi lízingszerződésre is érvényesek.

Cikk megosztása
Címkék